Az amerikai bázisú emberjogvédő szervezet hétfőn közzétett jelentésében azt állítja, hogy tavaly 43 személy tűnt el Csecsenföldön, javarészt Kreml-barát csecsen milicisták akciói nyomán, egyúttal, orosz emberjogvédőkre hivatkozva, 3-5 ezerre becsülte azoknak a számát, akik 1999 óta tartó második csecsen háború alatt tűntek el.

Az orosz főügyészség a múlt év végén azt közölte, hogy 2437 személyt raboltak el a csecsenföldi terrorellenes hadművelet 1999-es kezdete óta, s közülük 347-et a rendfenntartó szervek később elengedtek.

Mindamellett a HRW szerint a civilek nem hivatalos őrizetbe vétele az állami szervek által olyan méreteket öltött és annyira módszeressé vált Csecsenföldön, hogy immár elérte az emberiesség elleni bűncselekmény szintjét.

Az orosz kormány tisztában van a problémával, de nem szándékozik bíróság elé állítani a vétkeseket, ami állandósítja a túlkapások spirálját - mondta a HRW európai és közép-ázsiai igazgatója, bírálva az EU-t, amiért most mellőzte Csecsenföldre vonatkozó határozattervezet előterjesztését az ENSZ Emberjogi Bizottságában, szemben az elmúlt évekkel.

Lelkiismeretlenség szemet hunyni, amikor emberiesség elleni bűncselekmények történnek - hangsúlyozta Rachel Denber.

Jacques Chirac francia elnök, Gerhard Schröder német kancellár és José Luis Rodríguez Zapatero spanyol miniszterelnök átsiklott a csecsen konfliktuson, pénteken Franciaországban, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozva. Chirac és Schröder óvakodik Putyin elszigetelésétől, szemben a bátrabb George Bush amerikai elnökkel, aki a múlt hónapban Európába átrándulva nyíltan bírálta az orosz demokráciadeficiteket.

Az EU szeretné aláírni négy EU-orosz együttműködési terület (gazdaság, külső és belső biztonság, művelődés) kiépítésének útitervét a május 10-én esedékes moszkvai csúcson, rendezve a vitákat olyan ügyekben, mint a vízumkönnyítések, az illegális bevándorlók visszafogadása vagy az európai légitársaságoktól Szibéria átrepüléséért szedett díjak.

A HRW-jelentés közzététele egybeesett az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének égisze alatt Strasbourgban szervezett "csecsen kerekasztallal", amelyre a felkelők képviselőit nem hívták meg. Igaz, a szervezők reménykedtek, hogy az esetleges második fordulón már Ahmed Zakajev brit menedékjogot élvező szeparatista megbízott is részt vehet.

A részvétel feltétele volt az Orosz Föderáció területi integritásának elismerése és a terrorizmus eszközéről való lemondás - mondta a szervező Andreas Gross, az ET-közgyűlés jelentéstevője, aki azonban úgy vélte, hogy Aszlan Maszhadov csecsen szeparatista elnök kész volt puhítani álláspontját.

Gross súlyos politikai hibának minősítette Maszhadov megölését, ami a héják kezére játszott mindkét oldalon. Maszhadovot azok az erők ölték meg, amelyek nem látnak alternatívát a háborúra - vélte az ET portáljára (coe.int) feltett interjújában.

(MTI)