A budapesti demonstráció szervezői nem csak mindenfajta testi és lelki erőszak ellen foglaltak állást, hanem a Hősök terén kiosztott felhívásukban a neoliberális gazdasági modell és a képviseleti demokrácia válságáról beszéltek.

A Hősök terén este hat órakor ezernyolcszáz ember fáklyával a kézben hatalmas békejelet alkotott. A rendezvény szónok a következőket mondta: "Vajon miért vagyunk itt ismét? Azért, mert úgy gondoljuk, hogy ettől a világ felébred? Azt gondoljuk, hogy ettől megszűnik az erőszak? Vagy csak meg akarjuk nyugtatni a lelkiismeretünket? Vagy mert ez a legkevesebb, amit tehetünk?"

"Vagy azért vagyunk itt, mert ha a döntéshozók ettől nem is fognak másként cselekedni, mi kifejezzük a véleményünket" - hangzott el.

A Humanista Mozgalom által a rendezvényen kiosztott felhívás szerint az elmúlt évek háborús konfliktusai rendre nem valósították meg deklarált céljukat: a Balkánon megmaradt a nemzetiségek közötti feszültség, Afganisztánban az életszínvonal soha nem látott mélységbe zuhant, Irakban pedig vér folyik az utcán és az alapvető életfeltételek is hiányoznak - mutatnak rá.

A Hősök terén, a központi szoborcsoportra transzparenst helyeztek el: "Globális gazdasági terrorizmus". A kiosztott szórólapok szerint a transzparenst a Social Disease nevű csoport készítette.

"Ugyanazok a multinacionális vállalatok húznak hasznot az amerikai kormány által biztosított újjáépítési monopóliumból, amelyek legyártották és eladták az Irakban bevetett bombákat" - olvasható a szórólapon.

A humanisták állásfoglalása szerint a háborús indítékok kialakulásában közrejátszik az, hogy világszerte a politikai elitnek hatalmas összegekre van szüksége a választási kampányhoz, s az üzleti élet fő szereplőit kérik fel támogatóknak, majd cserébe a kormányzásuk alatt igyekeznek a támogatóik számára előnyt jelentő lépéseket tenni.

A Humanista Mozgalom most közzétett felhívása ezzel összefüggésbe hozza azt is, hogy a hadiipar, a fosszilis energiahordozók kereskedelme és a gyógyszeripar hozzák ma a legnagyobb bevételeket. A dokumentum szerint az ilyen profilú cégek számára az üzleti logika diktálja a háborúk támogatását, amely növeli a keresletet és fellendíti az árakat.

"A háborúkat nem a hivatalosan elhangzó okok miatt indítják el" - olvasható a szövegben.

A demonstrációval egy időben a brit BBC televízió tényfeltáró riportot mutatott be, amely szerint Tony Blair brit miniszterelnök az iraki háburút megelőzően pontosan tudta, hogy az amerikai elnök fő célja a rendszerváltás, és nem Irak lefegyverzése. Ezt azonban őszintén nem lehetett bevallani sem a brit közvéleménynek, sem a kormányzó Munkáspárt alsóházi frakciójának, ezért kellett a hangsúlyt a lefegyverzésre helyezni - derült ki a BBC riportfilmjéből.

A Humanista Mozgalom honlapján közölt adatok szerint százharminc országban tevékenykedik ez az alulról szerveződő civil kezdeményezés. Mint írják a mozgalom szerint a háborúkra fordított összegekből kezelhetőek lennének a helyi konfliktusok, ám az üzleti logika megakadályozza, hogy valóban ez történjék. Éppen ezért széleskörű társadalmi összefogást látnak szükségesnek, amely végsősoron rákényszerítheti a politikai elitet a változtatásra.

A budapesti rendezvényen az is elhangzott, hogy a valódi béke nem a háborúk megakadályozásával kezdődik, hanem önmagunk megváltoztatásával.

A Békejel Plusz rendezvény koncertekkel és utcabállal folytatódott.

Több ezer ember vonult fel szombaton New Yorkban, hogy az Irak elleni háború kezdetének második évfordulóján tiltakozzon az arab ország megszállása ellen. A város több pontján szerveződtek a megmozdulások.

Az Irak elleni invázió megkezdésének második évfordulója alkalmából hatalmas tömeg vonult az utcára szombaton az olasz fővárosban, nem hivatalos adatok szerint a demonstráció résztvevőinek a száma meghaladta a százezret.

Több tízezren tüntettek szombat délután Londonban is, bár a létszám messze elmaradt a két éve kirobbant konfliktus előestéjén tartott milliós demonstrációétól.

(NOL, MTI)