Az ENSZ egészségügyi szervezetének adatai szerint jelenleg évente 2 millió új bőrrákos esetet regisztrálnak, és ez a szám évente gyorsuló ütemben növekszik.

Michael Repacholi, a WHO szakértője szerint a szervezet álláspontja egyértelmű: a legnagyobb kockázatnak kitett 18 éven aluli fiatalokat mindenképpen le kellene beszélni a szoláriumozásról, de a mesterséges napozást valójában mindenkinek ajánlatos volna kerülni. A berendezések által kibocsátott ultraibolya sugárzás és a bőrrák kialakulása közötti szoros kapcsolatot egyre több vizsgálat igazolja.

Felmérések szerint a rendszeresen szoláriumozók 25 százaléka a 16-24 éves nők közül kerül ki, akik ráadásul azt hiszik, hogy a tengerparti nyaralás előtti intenzív szoláriumozással megvédik magukat a leégéstől a nyaralás során. Ez azonban súlyos tévedés, hiszen egy napágy által kibocsátott ultraibolya sugárzás többszöröse annak a sugármennyiségnek, ami a bőrt a nap közepén, a déli órákban érheti.

Az évi kétmillió új bőrrákos eset közül 132 ezer a bőrrák legveszedelmesebb fajtája, a melanóma. Ennek előfordulása Norvégiában és Svédországban 1960 óta megháromszorozódott, az Egyesült Államokban pedig 1975 óta a duplájára emelkedett. A növekedést két ok magyarázza: az egyik a szoláriumozás divatjának robbanásszerű terjedése a fejlett országokban, a másik pedig az ózonlyuk - vagyis a Földet a Nap ibolyántúli sugárzásától védő ózonpajzs elvékonyodása -, ami elsősorban a Déli-, illetve az Északi-sarkhoz közeli területeken élőket érinti.

Magyarországon évente több mint tízezer bőrdaganatos betegséget észlelnek, ennek 15-17 százaléka melanóma. Noha a többi daganatos bőrelváltozás nagy többsége időbeni észlelés esetén szinte 100 százalékban gyógyítható, mégis előfordul, hogy a hazai betegek - a késői felismerés miatt - az enyhébb típusú bőrdaganatok valamelyikében halnak meg. Kiemelt kockázatnak számít a világos bőr, az anyajegyek nagy száma, a gyakori leégés és természetesen a mértéktelen szoláriumhasználat is. Nyugat-Európában egy sajátos szűrőmódszer a leghatékonyabb megelőző eljárás: a kockázati csoportokba tartozó pácienseket az orvos 3-6 havonta "körbefényképezi", és így folyamatosan nyomon lehet követni a bőrjelenségek változásait. Az olcsó és eredményes eljárás Magyarországon még nem terjedt el.