Miért?
Jókor. Hatalmas pfujolás, üvöltözés tudatja velünk, hogy a miniszterelnök jelent meg a múzeum lépcsőjén. A mocskolódások zúgása kísér a kocsinkig. Valahogy nem olyan felhőtlen már a napsütés, nem olyan örömteli az ember!
Korzózik a nép. Hároméves fiam a hidak neve után tudakozódik, s miközben sorolom őket, tehetetlen harag tölt el.
Miért nincs arra példa, hogy egy jobboldali politikust kifütyül egy liberál-baloldali csürhe? Miért kell valakiknek mindig, mindenbe belerondítani? Miért kell önmagunkat is szembeköpve azt mutatni a világnak, hogy itt egy olyan nép él, amely az utóbbi tizenöt évben nem tud felhőtlenül közösen megünnepelni valamit?
Miért lesz nehéz majd a válasz, amikor a fiam jövőre esetleg rákérdez az üvöltözés okára? Miért én szégyellem magam ezért? Egy miértre talán már most tudom a választ: hogy miért veszít újra a jobboldal 2006-ban!
Budapest