A szerda esti szavazáson a szenátorok 51 vokssal 49 ellenében elfogadták, hogy a kutatófúrások engedélyezését illesszék hozzá a jövő évi energetikai költségvetési tervhez. Ez a lépés megfosztja az ellentábort a törvényhozási obstrukciónak a múltban ilyen javaslatok meghiúsítására alkalmazott eszközétől a The Washington Post beszámolója szerint. Az obstrukció leállítására 60 voksos minősített többség szükséges a 100 tagú testületben.

A környezetvédők több mint két évtizede harcolnak a kőolajipari lobbi ellen annak megakadályozása érdekében, hogy a 77 ezer négyzetkilométer kiterjedésű északkelet-alaszkai vadvédelmi területet (Arctic National Wildlife Refuge) megnyissák a fúrások előtt. A Beaufort-tenger és a kanadai határ közötti sarkvidéki táj számos állat, köztük karibu (rénszarvas), pézsmatulok, jegesmedve, valamint sok millió vándormadár élettere. Egyedülálló ökológiai rendszerének megőrzése végett Dwight Eisenhower elnök 1960-ban védetté nyilvánította. A Zogby közvélemény-kutató intézet nemrég végzett felmérése szerint az amerikaiak 55 százaléka ellenzi az alaszkai kőolajfúrásokat, 33 százalék viszont egyetért azokkal.

Bush elnök hangsúlyozta, hogy a terület megnyitása segíteni fogja a gazdaság növekedését, a vállalkozások terjeszkedését, és csökkenti az Egyesült Államok függőségét a kőolajimporttól. Az amerikai kőolajfogyasztás valamivel több mint a fele származik importból.

A szenátusi voksolást erőteljes lobbizás előzte meg. A fúrások elutasítására buzdította a szenátorokat többek között Jimmy Carter volt elnök és Robert Redford színész, míg a kamionosok szövetsége például mellette kardoskodott. Végül is a kiegészítés ellen szavazott három kivételével valamennyi demokrata párti szenátor, akikhez hét republikánus párti kollégájuk is csatlakozott, de hajszállal így is alulmaradtak.

John Kerry szenátor, a Demokrata Párt volt elnökjelöltje hangsúlyozta, hogy józan energiatakarékossági politikával több kőolajat lehetne megspórolni, mint amennyit az alaszkai terület adna. Az ellentábor érvei szerint a természetvédelem összeegyeztethető a korszerű technikával végzett kitermeléssel, ami rendkívüli mértékben csökkentené "a kőolajipar lábnyomát" a tundrán. A kőolajfurásokat egyelőre csak egy 6 ezer négyzetkilométeres partvidéki sávban engedélyeznék.

A föld mélye becslések szerint 10 milliárd hordónyi kőolajat rejthet. Környezetvédők szerint még ha valóban ennyi lenne is, az alaszkai olaj tíz év múlva éreztetné csak a hatását, és akkor sem sokat nyomna a latban.

A környezetvédők folytatni akarják a harcot. A képviselőház tervezete nem tartalmazza a vitatott kiegészítést. A két háznak ilyen esetekben egyeztető tárgyalásokat kell folyatnia a két tervezet közötti eltérések kiküszöböléséről.

(MTI)