Az Egyesült Energiarendszer fejének páncélozott autója közelében pokolgép robbant, majd két, katonai gyakorlóruhás támadó tüzet nyitott rá automata fegyverből, amikor konvoja a Minszki útra hajtott a Moszkva központjától 39 kilométernyire nyugatra lévő Zsavoronki faluból.

Csubajsz, akinek testőrei viszonozták a tüzet, sértetlen maradt, és szerencsésen bejutott munkahelyére. Egy véletlenül arra haladó gépkocsi vezetője viszont megsebesült a kereszttűzben.
A merénylet után Csubajsz reformtevékenységének kettőzött erővel való folytatását ígérte mind az energiamonopólium piaci átszervezésében, mind a liberális erők egyesítésében, azt állítva, hogy tudja, ki szervezhette a merényletet.

Csubajsz a Szovjetunió 1991-es felbomlása után, Borisz Jelcin orosz elnök miniszterelnök-helyetteseként vezényelte a vitatott privatizációkat, amelyekben számos oligarcha a vagyonát megalapozta. Ezért hosszú évekre a legnépszerűtlenebb orosz politikussá vált a felmérések sereghajtójaként, miközben a liberális eszmék diszkreditálódtak a lakosság szemében.

A Kreml-apparátus vezetői posztjáról Csubajsz 1998-ban került a félállami energiamonopólium élére, amelyet radikálisan átszervezett: a hálózatot (országos és regionális) áramfejlesztő, áramellátó és áramértékesítő vállalatokra tagolta egy részleges privatizáció előkészítése jegyében, ami máris az eszközök nagyarányú újraelosztásával járt az új egységek között. Ezek a reformlépések akadoztak az erős belső ellenállás következtében, és Csubajsz tavaly felfedte, hogy többször fenyegették halállal.

Továbbá Csubajsz megmaradt a liberális Jobboldali Erők Szövetsége (SZPSZ) egyik vezetőjének, a Kremlhez lojális szárny élén. Az SZPSZ és a szociálliberális Jabloko egyaránt kiesett az alsóházból a 2003. végi választáson. Összefogásuk feltétele a liberális alternatíva felélesztésének. Ezt részben a Jabloko oligarchaellenessége gátolta: a kis párt szemében Csubajsz személye még mindig vörös posztó.

(MTI)

A merénylet színhelye