A négy pártvezér, a kormánypárti oldalon Gerhard Schröder (SPD) és Joschka Fischer (zöldek), az ellenzék képviseletében pedig Angela Merkel (CDU) és Edmund Stoiber (CSU) csúcstalálkozója kapcsán máris megkezdődtek a találgatások az esetleges nagykoalícióról.

A "munkaügyi csúcs" ötletével a konzervatív ellenzék hozakodott elő, nem sokkal azután, hogy februárban nyilvánosságra hozták az év feketestatisztikáját az immár 5,2 milliós munkanélküliről. A kormányzó szociáldemokraták tanácstalanságát jelezte, hogy a felvetést az SPD több vezetője először csípőből visszautasította, de végül Schröder kancellár mégis elfogadta.

A konzervatívok egy tízpontos tervvel érkeznek majd a találkozóra, amivel szemben Schröder kancellár egy hatpontos tervezetet vonultat fel. Az elképzelések között vannak átfedések, mintha a CDU tíz pontjából néhányat az SPD máris elfogadott volna: így tegnap kiszivárgott, hogy a kormány csökkentené a munkaadói járulékot (ezzel hozzájárulna a német béreket terhelő kirívóan magas járulékos költségek csökkentéséhez) és radikálisan, a jelenlegi 25 százalékról 19 százalékra szállítaná le a társasági adót. Ezzel Berlin is bekapcsolódna az Európai Unióban zajló heves adóversenybe, ami miatt egyébként korábban nem egy kelet-európai országot (köztük Magyarországot is) bíráltak a német politikusok. A német vállalatok otthontartása illetve Németország vonzóvá tétele érdekében azonban úgy tűnik, a berlini kormánynak sem maradt más választása. Az így kieső költségeket az adók szigorúbb behajtásával és a családi házépítésekhez nyújtott pótlék csökkentésével ellensúlyoznák.

A kereszténydemokraták ennél tovább mennének, könynyebbé tennék a felmondást, korlátoznák a szakszervezetek beleszólási jogát a vállalati döntésekbe és az ágazati kollektív szerződések helyett is inkább az egyéni bérmegállapodásokat szorgalmaznák (aminek következtében a bérek versenyképesebbek, vagyis alacsonyabbakká válnának). Ezek a felvetések azonban minden bizonnyal megbuknak majd a kormány ellenállásán, amely attól tart: további szavazókat veszthet, ha feláldozza a munkavállalók korábban kiívott jogait.

A munkanélküliségről folytatott országos vitába kedden bekapcsolódott Horst Köhler államfő (a Nemzetközi Valutaalap korábbi igazgatója) is, aki pártok fölött álló politikushoz képest meglehetősen konkrét javaslatokat tett, főként a munkaerőpiac liberalizálása, az adórendszer egyszerűsítése, és a szociális kiadások leépítése mellett. Beszédét különösen a jobboldal fogadta kitörő lelkesedéssel. A munkanélküliek álláshoz juttatásához egyébként Köhler érdekes alternatívát ajánlott: ha egy vállalkozó munkanélkülit alkalmazna, akkor az állam a munkabér összes járulékos költségét átvállalná. Így mindenki jól járna, a munkaadó csupán a fizetés 65 százalékát fizetné, a költségvetést nem terhelné a munkanélküli/szociális segély, (amivel évente fejenként 11 ezer eurót spórolna). Ezzel a módszerrel 1,8 millió munkahelyet lehetne teremteni - persze sok múlik a munkaadók együttműködésén.

A munkaügyi csúcs kapcsán sokan máris egy alakuló CDU-SPD nagykoalícióról beszélnek.

Néhányan a több mint ötmillió német munkanélküli közül egy berlini hivatalban