Miként azt a történész lapunkkal közölte: a szolgáltatás egyfajta kísérlet, bevezetés a tudományos vizsgálódásba - Rainer ezzel is érzékeltetni igyekszik, hogy nincs semmiféle rejtély, leleplezés, sokkal inkább az intézet munkatársainak publikációit igyekeznek népszerűsíteni, amire a hónapok óta folyó ügynökvita ad apropót.

Közben az 56-os Intézet tanulmányozza a Political Capital szakértői által összeállított (s az adatvédelmi biztos által bedarált) 1300 fős ügynöklistát, amelyről Rainer csak annyit mondott: elsőre is nyilvánvaló, hogy már publikált, illetve kutatók által korábban "körbelőtt" (névvel nem azonosított) ügynökök szerepelnek rajta. A történész szakértő egyébként nem mondott még le egy "teljes" ügynöklista összeállításáról, ám fenntartja: erre csak akkor lesz szükség, ha a parlament nem teszi hozzáférhetővé az állambiztonsági iratokat.

Az ügynöközés tegnap is folytatódott, ezúttal egy több sajtóorgánumhoz eljuttatott, ismeretlen eredetű e-mail formájában. A levél, illetve az ahhoz mellékelt, állambiztonságinak látszó dokumentumok forrását nem tudtuk ellenőrizni, szakértők szerint viszont nem kizárt, hogy hamisítványról van szó (ezt a kilépés dátumának, illetve a beszervező tiszt aláírásának hiánya miatt is feltételezik). A levél írója szerint a beszervezési (6-os számú) karton és a hozzá tartozó Munkadosszié fedlapja bizonyítja egy Veszprém megyei település polgármesterének III/III-as múltját.

A Rácz Ferenc fedőnevű, a Csongrád megyei rendőrség belső elhárítási alosztályán 1983-tól 1987-ig szolgáló - s közben egy hittudományi főiskolán hallgató - titkos megbízott feladata a papírok szerint az egyháziintézmény-elhárítás volt. Beszervezését - kompromittáló adatokkal - egy Csongrád megyei rendőr hadnagy végezte a dokumentumok szerint. A szerző azt is állítja: ezek a dokumentumok alátámasztják azt az érvelést, hogy az egyházi vezetők (sic!), tanulók 85-90 százaléka érintett volt "így vagy úgy".

Megkérdeztük a levélben néven nevezett polgármestert, aki tételesen cáfolta a dokumentumokban szereplő adatok hitelességét. Csak néhány példát említett: állítólagos beszervezése időpontjában még nem tanult a hittudományi főiskolán, mivel még sorkatonai szolgálatát töltötte, s a kartonon feltüntetett lakcím sem stimmel. A polgármester azt ígérte, hogy kikéri a rá vonatkozó adatokat az állambiztonsági szaklevéltártól.