SZDSZ: a tét az önbizalom visszaszerzése
Minden bizonnyal Kuncze Gáborral, de - az ígéretek alapján legalábbis - máshogy folytatja az SZDSZ a hét végi küldöttgyűlés után. Hiába akad ugyanis a mostani pártelnöknek két kihívója is Fodor Gábor és Kis Zoltán személyében, Kuncze most legfeljebb akkor távozna, ha saját maga nem vállalná mandátuma meghosszabbítását. (Az elnököt 16 megyei választmány támogatta, a két másik aspiránst egy-egy.) Ettől függetlenül a 2001 júliusa óta a pártot irányító Kunczénak is választ kell találnia arra, hogy a közvélemény-kutatások szerint miért toporog az SZDSZ évek óta a parlamenti küszöb körül, és ha szerinte 8-10 százalékra is jó lenne a párt, miként lehetne megduplázni a támogatók számát.
Rosszkedvű unalom
"Egy rosszkedvű, önbizalmát vesztett, unatkozó párt lett az SZDSZ" - adott belső elemzést a liberálisok állapotáról Bőhm András ügyvivő. A sötét árnyalatúra festett kép nyilván magyarázható részben azzal is, hogy Bőhm mindezt a múlt héten, Fodor Gábor pártelnöki programismertető beszélgetésén fejtette ki. E véleményével ugyanakkor nem volt egyedül, Béki Gabriella is az önbizalomhiányban látja a bajok egyik fő okát. És a pártra sűrű ködként ereszkedő apátiáról beszélt a kortesprogramon felszólaló harmadik (Fodorral együtt negyedik) ügyvivő, Eörsi Mátyás is, bár az unalom ellen azt a tanácsot adta, hogy kísérjék el őt Kolozsvárra.
Az SZDSZ esetében abban semmi meglepő sincs, hogy belülről kritizálják a pártot, ezt publicisztikákban is rendre megteszik a holdudvarhoz egykor vagy most is tartozó liberális értelmiségiek. Horn Gábor ügyvivő is (aki Pető Ivánnal és Magyar Bálinttal együtt benne van abban a szűk körben, amellyel Kuncze informálisan egyeztet a fontosabb kérdésekről) a párt egy részére jellemző önmarcangolásról beszélt, amikor többen aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Gyurcsány Ferenc rendre "lenyúlta" a párt témáit, jóval nagyobb figyelmet kiváltva azok kommunikálásával.
Fodor Gábor is azzal indokolta lapunknak, hogy pár hetes gondolkodás után miért döntött az elnöki poszt megpályázása mellett, hogy ha négy évig arról beszélt, mit lehetne másként tenni, akkor most kötelessége vállalni az alternatíva megjelenítését. A párton belül Fodor a legerősebb konkurense Kunczénak. A pártelnök mellett ő szerepel a legtöbbet a médiában, sokan főszerepet tulajdonítanak neki Medgyessy Péter megbuktatásában, bármikor és bármiről nyilatkozatképes, különösen most, hogy a nagy médiafigyelmet kiváltó ügynöktörvénynek is a kijelölt felelőse lett az SZDSZ-ben. Ugyanakkor többen megkérdőjelezik a munkabírását, emlékeztetve például arra, hogy az ügynöktörvény vitáján a múlt kedden nem volt bent az ülésteremben. (Ez ugyanakkor nemcsak Fodor-probléma. A nemzetbiztonsági bizottság múlt heti ülésén nem volt ott az SZDSZ-es tag, miközben az ügynökügyben legkövetkezetesebb párt valamennyi, a törvényhez benyújtott módosító indítványát leszavazták.) Egy idő után részben Fodor köré épült az a Szabad Tanácskozás, amelyet alapítói azért hoztak létre, mert az Országos Tanácsban nem kaptak elegendő felszólalási lehetőséget. A párt nem hivatalos alternatív fóruma arra mindig alkalmat adott, hogy a pártvezetéssel szembeni kritikák mellett az akkor még Medgyessy Péterrel vagy a koalíciós partner szocialistákkal szembeni bírálatokkal a hírek szereplőivé váljanak. Csakhogy időközben a Szabad Tanácskozás alapítói közül többen visszaléptek (Gusztos Péter, Ungár Klára, Csőzik László), az Országos Tanácsban ismét szót lehet kapni, ráadásul -Medgyessyvel ellentétben - Gyurcsányt egyelőre nem támadják.
Jobb a kibeszélés?
Kuncze egy lapunknak adott interjúban részben éppen a párt belső villongásaira fogja az öt százalék körüli eredményt. Szerinte ugyanis kis pártként az SZDSZ-nek csak a média figyelmének egy kis szelete jut, azt pedig elfoglalják a viták. Kuncze emiatt azt várja, hogy új időszak köszönt be az SZDSZ-nél a tisztújítás után. A belső vitákat le lehet folytatni, de utána senki sem állhat majd ki a külön véleményével a nyilvánosság elé. Ezzel részben egyetért Kis Zoltán, Kuncze másik kihívója, aki szerint kifelé beszélő párt helyett a problémáit kibeszélő párttá kell válnia az SZDSZ-nek. Ő ugyanis hiányolja a valódi belső vitákat. Kis tavaly azért távozott a környezetvédelmi tárca államtitkári posztjáról, mert azt érezte, hogy a párt nem áll mögötte a nagy uniós támogatásokkal járó agrár-környezetgazdálkodással kapcsolatos elképzelések megvalósításában. Mint mondja, szakterülete folytán sokat járja a vidéket, és tapasztalata szerint az SZDSZ messze nem csak urbánus párt, ahogyan az a médiából kirajzolódik. Ezért nagyobb figyelmet szentelne az SZDSZ politikájában a vidéknek.
Az új elnöknek mindenesetre több nagy problémával kell szembenéznie. Az egyik az államfőválasztás. Az SZDSZ-nek 20 képviselője van a parlamentben, ez kevés ahhoz, hogy önálló jelöltet állíthassanak. Ennek ellenére a párton belül is gondolkodnak személyekben.
Köszönik, de nem
Úgy tudjuk, négy-öt, köztiszteletben álló, nem pártokhoz kötődő személy került szóba, közülük hármat informálisan meg is kerestek. A kiszemeltek azonban köszönték szépen a felkérést, de olyan feltétellel nem szívesen vállalták volna a nyilvánosságot, hogy biztosan nem lesz belőlük köztársasági elnök, viszont SZDSZ-es bélyeg kerül rájuk. Ráadásul az MSZP úgy tartja, hogy Göncz Árpád személyében már volt liberális államfő, most ideje lenne egy szociáldemokratát befuttatni. Az SZDSZ tehát vétózni tud, és személyek megnevezése nélkül csak kritériumokat ad meg, amelyeknek most például az MSZP-n belül egyre erősödő támogatottságú Szili Katalin nem felel meg. Bár hallani, hogy egy alkuban az SZDSZ-t a fővárosi polgármesterséggel, netán a legfőbb ügyész jelölésével kárpótolnák, Kuncze hivatalosan erről csak annyit mond: a legfőbb közjogi méltóság posztja nem alku tárgya. Gondot okoz az is, hogy egyszemélyes az SZDSZ megjelenítése a médiában. Kuncze sokat szerepel, de mögötte kevés a nyilatkozó pártpolitikus. A minisztereket a közvélemény nem köti az SZDSZ-hez. Tehát épp Kuncze jelenlegi nélkülözhetetlensége szól megválasztása mellett. Ha elbukik, nem vállal más szerepet, hanem teljesen visszavonul. Ezt az SZDSZ nem bírná el.
Az igazán nagy harc az SZDSZ-ben most nem is az elnökségért, hanem a hetente összeülő ügyvivő testület 14 székéért folyik. Itt is érdekelt a két kihívó, Fodor és Kis, de harcba száll Demszky Gábor és Pető Iván is. A két "nagyágyú" szinte biztosan bejut, ám többek tagsága kérdéses, így a szőlő- és más ügyei miatt támadott Wekler Ferencé vagy Ungár Kláráé, aki egy tévéműsorban most vállalta el eddig sem titkolt másságát.
Az SZDSZ-re jellemző viták addig is folynak. Csak egy adalék: miután megszavazták, hogy a párt mozduljon ki a fővárosból és tartsa küldöttgyűlését Szegeden, többen morgolódtak, hogy mennyit kell utazni.
