A BCL-ügy az egykori Postabank 1998-as "államosításáig" nyúlik vissza, amikor az állam úgy csökkentett, majd növelt tőkét az akkor már igencsak megroggyant helyzetű hitelintézetben, hogy a kistulajdonosok addig 10 ezer forintos részvényeinek névértékét 5 forintra szálította le, és ezen az áron tett felvásárlási ajánlatot nekik. Ezt a számos nagy, illetve a több száz kistulajdonos sérelmesnek tartotta. A hat éve tartó perek során számos jogerős, nagyrészt a kistulajdonosoknak kedvező ítélet született a különböző bíróságokon.

Tegnap az összességében legnagyobb perértékű és egyben a legnagyobb számú (mintegy 150) felperest felvonultató Postabank-kisrészvényesi perben született jogerős döntés. A Fővárosi Ítélőtábla Bánki Horváth Mária vezette tanácsának ítélete - melynek több mint egy órán át tartó kihirdetését az érdekeltek, köztük a 86 éves, egyik ügyfele képviseletében nézőként megjelenő Bárándy György ügyvéd állva hallgatták végig - túlnyomórészt a felpereseknek kedvezett: annak a felperesnek ugyanis, aki mindmáig minden részvényesi kötelezettségének eleget tett, mostantól az államtól az eredeti névérték feletti (körülbelül 106 százalékos) vételár jár, amihez ma már nyugodtan hozzászámolható ugyanannyi késedelmi kamat is. E követelések mindegyike ugyanakkor csupán százezres avagy milliós tétel.

Néhány felperes keresetét azonban a bíróság - megváltoztatva az elsőfokú ítéletet - elutasította. Közéjük tartozik a BCL Trading tőkeértéken 1,5 milliárd forintos, az eltelt idő kamatait is hozzászámolva tehát mintegy hárommilliárdos követelése is. A bíróság szerint a fizetés egyik feltétele az, hogy a felperesnek 1998. július 23-a, azaz az állam többségbe kerülése előtt már rendelkeznie kellett a kérdéses részvényekkel. A BCL képviselője azonban legkorábban is csak 1998. július 28-i adásvételre utaló bizonyítékokat mutatott be.

A BCL Trading egyébként felszámolás alatt áll, vezetője, Barak Alon - néhány zavaros gazdasági ügy szereplője - pedig egy ideig Magyarországon kiadatási őrizetben volt. Hidasi Gábor, a BCL Trading ügyvédje a megbízójával való egyeztetés előtt a további lépésekről nem kívánt nyilatkozni. Mégse lenne csoda, ha felülvizsgálati kérelmet nyújtana be a Legfelsőbb Bíróságon: egy ehhez hasonló lépés legalábbis az általa képviselt másik Postabank-részvényes, az osztrák Österreichische Postsparkasse konyhájára tavaly hárommilliárd forintot hozott.

Sas Gábor, az államot képviselő Pénzügyminisztérium jogtanácsosa - nem rejtve véka alá a BCL-lel kapcsolatos döntés feletti örömét - megjegyezte: egyes megítélt fizetési kötelezettségek kapcsán is megvizsgálják a jogorvoslati lehetőségeket.

Sokan úgy vélik: ha az éppen az 1998-as kormányváltás idejére eső Postabank-államosítást jogilag átgondoltabban hajtják végre, akkor meg lehetett volna spórolni az eddig késedelmi kamatként kifizetett milliárdokat. Ám ha akad még néhány "óvatlan" nagyrészvényes, lehet, hogy mégis megérte állami szinten kockáztatni.