Szokatlanul nyíltan állt ki hétfőn az Európai Unió új tagjai - köztük Magyarország - érdekeiért az Európai Bizottság (EB) elnöke abban a beszédben, amelyet az üzleti szféra képviselőit tömörítő ún. lisszaboni tanács előtt mondott el. José Manuel Barroso Brüsszelben a szolgáltatások uniós liberalizálását célzó Bolkestein-irányelv kapcsán kifejtette: "vannak, akik úgy vélik: az Európai Bizottság feladata a tizenötök megvédése az új tizektől, de nem az. Hanem az, hogy Európa általános érdekét mozdítsa elő".

A Bolkestein-irányelv a "származási ország" elve alapján szabadítaná fel a szolgáltatások piacát a huszonötökben. Ez azt jelenti: a szolgáltató cég más tagállamban is olyan jogszabályokat követve működhetne, amelyek abban a tagországban érvényesek, ahol bejegyezték. Jelenleg azonban a három fő uniós intézmény között vergődik a szöveg: az Európai Parlamentben is ellenállásba ütközött, miként a tagállamközi tanácsban is. Utóbbiban főleg Német- és Franciaország hivatkozik - az új EU-tagok és hozzáértők szerint alaptalanul - a szociális dömpingre. Attól félnek, hogy a keleti szolgáltatók olcsóbb áraikkal, dolgozóikkal, lazább környezet- és fogyasztóvédelmi előírásokat szem előtt tartva kárt okoznak nekik. Barroso szerint az új irányelv 600 ezer munkahelyet teremthet az EU-ban, s 7,2 százalékkal csökkentheti az árakat az úgynevezett szabályozott szakmákban.