A támogatási keretben a nemzeti forrás összege 159 milliárd forint, amelyből 92 milliárd forint az úgynevezett előre elköltött pénz, azaz a determináció. Csak elméleti számítások készíthetők arról, hogy miként változott volna a támogatás folyósítását meghatározó jogszabály a követelések befogadása miatt, ugyanis a miniszteri rendelet még nem készült el. Ráadásul a megállapodás több pontjában még Brüsszellel is egyeztetni kell.

A szaktárca sertésenként 200 forinttal megtoldotta múlt heti, állatonkénti 1600 forintos támogatási ajánlatát, viszont elfogadtatta a gazdákkal, hogy csak 2006-ban jutnak a pénzhez. Az eredeti követelés 2000 forint és tárgyévi kifizetés volt. A vágóbaromfi-termelők kilónként 9,50 forintot kapnak. A sertés támogatására hatmilliárd, a baromfira pedig négymilliárd forint jut - a többleteket szintén nem az ez évi büdzsé terhére fizetik, csak jövőre.

A legfontosabbnak a támogatások folyósításának gyorsítását szolgáló vállalások tűnnek, ám ezek nem igényelnek többletforrást, pusztán feszesebb munkát a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH). Azoknak a gazdálkodóknak, akiknek pontos a támogatási igénylésük, március 20-ig ki kell fizetni a 2004-es területalapú támogatásokat (SAPS), valamint a kiegészítő nemzeti támogatásokat (top-up). Ugyancsak az MVH számára jelent gyorsított munkát, hogy a megállapodásban a kabinet garanciát vállalt arra is: az idei SAPS-támogatás az adategyeztetésre nem kötelezett kérelmezők esetében 2005. december 31-ig kifizetik. Az idei top-up támogatás esetében a fizetési határnap 2006. február 15. lett - vagyis ez is mehet a jövő évi büdzséből, úgy, ahogyan tervezték.

A tavalyi gabonaintervenció idei felgyorsítása már javában tart, s hogy az esetleges idei intervenció már ne okozzon a mostanihoz hasonló gondot, az Agrárfejlesztési Hitelprogramban 40 milliárd forintos keretet különítenek el gabonatárolók építésére - mivel kölcsönről van szó, ez sem jelent többletkiadást. A tárgyalások során a gazdák elérték, hogy a hiteligénylés prioritási sorrendjében a termelői csoportokat és az integrátorokat megelőzik a termelők és az általuk létrehozott beszerzési és értékesési szervezetek (bész) - ez a pénzbe nem kerülő változtatás az egyéni gazdálkodóknak (a tüntetők többségének) előnyösebb.

A magyar agrártermelők régi követelése, hogy az Európai Unió szabályozását betartva a hazai piacot a lehető legjobban védje a kormány. A vállalt intézkedés magában foglalja az országban forgalmazott élelmiszerek és élelmiszer-ipari alapanyagok fokozott minőség-ellenőrzését és az erre irányuló laboratóriumi vizsgálatok számának növelését. A jövőben arra is ügyelnek majd a hatóságok, hogy a vásárlók megtévesztésére irányuló imitátumok jelölése megfeleljen az előírásoknak. Úgy szervezi át a hatósági intézményrendszert, hogy annak tevékenysége a köz számára átlátható és figyelemmel kísérhető legyen. Ez sem kerül egyébként pénzbe.

Megállapodtak a korai nyugdíjazás intézményének bevezetéséről is, ezeket a nyugdíjakat jövő év január 1-jétől folyósítják - vagyis nem az idei keret terhére. Ingyenes kedvezmény, hogy - a kéréseknek megfelelően - újraszabályozzák az önjáró gépek, kombájnok, pótkocsik közlekedésének feltételeit is.

Ami pénzbe kerülhet, az sem sok. A miniszter vállalta, hogy a 2003. évben súlyos fagykárt és aszálykárt szenvedett mezőgazdasági termelők kedvezményes hitelének futamidejét öt évvel meghosszabbítják, mégpedig úgy, hogy a kölcsön feltételei ne változzanak (a kamattámogatás és az állami garancia továbbra is jár). Ez ugyan az idén némi többletkiadással jár a kamattámogatás idei fizetése miatt (250 millió forintra rúghat az összeg), ám a kérdés mégis az, hogy az Európai Bizottság jóváhagyja-e a változtatást. A módosításhoz ugyanis szükség van Brüsszel beleegyezésére.

A Hajdú-Bét- és a Parmalat-ügyek beszállító károsultjait is csekély idei hozzájárulással segíti a kormány: a károsultak hiteleinek törlesztőrészletét ebben az évben a kormány fizeti, összesen úgy 150 millió forint értékben. A legdrágább vállalás a Hernád-völgyi árvízkárosultak megsegítése, ami a számítások szerint úgy 1,2 milliárd forintba kerülhet - és szükség van még a falugazdász-hálózat bővítésére is, aminek az idei terhe 800 millió forint lehet.

Összesen tehát az idén 2,4 milliárd forintba kerülhet a gazdákkal kötött megállapodás, ami elhanyagolható összeg a teljes agrárköltségvetéshez képest (akár belső átcsoportosítással is fedezhető, de könynyen lehet a központi tartalékból is kérni ennyi pénzt). A vállalások költségei 2006-ban jelentkeznek majd, és garantáltan az idei többszörösét teszik ki.