1994-ben alakult (még folyt a boszniai háború), és a tervek szerint 2010-ben fejezi be működését. A bíróság szigorú (angolszász és nemzetközi) jogelvek alapján jár el, ám munkáját nemcsak az nehezíti, hogy politikai, döntéshozói bűnöket nem könnyű "tisztán jogilag" minősíteni.

Hanem az is, hogy a bíróság elé kerülés (vagy nem kerülés) egyértelműen nagypolitikai ügy. Szerbia, Horvátország, Bosznia és Koszovó nemzetközi megítélése, bizonyos fokig a jövője függ attól, hogy a fő vádlottak elkerülnek-e Hágába, ott mit mondanak, és milyen ítéletet kapnak. A koszovói albánok rendkívüli politikai előnyt remélnek - okkal - attól, hogy miniszterelnökük a bársonyszékből a rács mögé vonult. Ha Horvátország csak késve kezdheti meg EU-csatlakozási tárgyalásait, annak oka (és ürügye) az, hogy egyelőre nem tudja vagy nem akarja Hágába vinni-küldeni Ante Gotovinát. A boszniai szerbek, sőt a szerbiaiak számára is politikai létkérdés, hogy saját, sokszor hősnek tartott vádlottjaikat "előadják".

Bármennyire megosztott és tétova a döntéshozó hatalmak köre balkáni ügyekben, abban egységesek, hogy a mintegy 130 fővádlottnak Hága előtt kell felelnie, vagy tisztáznia magát. Ez erkölcsinek tűnő, de politikai érdekük. Ha ugyanis kimondatik a helyiek felelőssége, akkor a külső döntéshozók cselekvő vagy mulasztásos felelőssége elhalványodik. Nem kell válaszolni arra, hogy miért tombolhatott hosszú éveken át a fegyveres erőszak Európában. Arra sem, hogy az európai hatalmak közül kik és milyen alkukkal használták ki a szerb-horvát- bosnyák-albán ellentéteket pozíciószerzésre egymással, illetve Amerikával szemben. Másfelől: világos, hogy igazi konszolidáció tényleg csak a fő felelősök megbüntetése után kezdődhet - és csak a valódi megnyugvás után lehet levetkőzni azokat a terheket, amelyeket a NATO és az Európai Unió a volt Jugoszlávia miatt hordoz.

Idáig többnyire kis halak kerültek a hágai horogra. A kivétel a legfőbb politikai felelős, Szlobodan Milosevics, volt szerb-jugoszláv vezető pere három éve húzódik. "Nincs meg" viszont a két legkeresettebb boszniai szerb, Radovan Karadzsics és Ratko Mladics.

Hága közvetve arról is dönt, hogy a nagyjából ugyanazon bűnöket elkövető emberek közül kiket tartanak majd hősnek, és kiket bűnözőknek. És arról is, hogy a nemzetiségek közötti háborúkban melyik mennyit nyer, illetve veszít. A bíró írja hát a legutóbbi balkáni háborúkat lezáró békeszerződést, és egy szempontból biztosan helyesen: ha megállapítja az egyének konkrét felelősségét, akkor egyik nép sem minősülhet kollektíven bűnösnek. Különben is, már mindegyik megbűnhődte.

Az USA ötmillió dollárt ajánl annak, aki információkkal segíti Mladics és Karadzsics elfogását