Ki ítélkezzen az ügynökökről?
Az egykor megfigyelteknek maguknak kell eldönteniük, mit tesznek a róluk készült jelentésekkel. Erről a TV2 reggeli műsorában beszélt Orbán Viktor. Szerinte retusálás nélkül oda kell adni a jelentéseket az áldozatoknak, akik majd eldöntik, mit tesznek, nyilvánosságra hozzák-e azokat. - Az áldozat helyett nem vállalnám, hogy akár morális, akár politikai ítéletet mondjak - hangsúlyozta az ellenzéki párt vezetője.
Ha Orbán nem is, pártja több képviselője kimondana erkölcsi, politikai ítéletet, nem is akármilyet: az alkotmányban rögzítenék, hogy "nem gyakorolhat közhatalmat az a személy, aki 1990. február 14. előtt, szabad akaratából, magyar állampolgárokkal szemben állambiztonsági tevékenységet végzett, vagy olyan politikai, illetve állami tisztséget töltött be, amelyben magyar állampolgárokra vonatkozó állambiztonsági jelentést kapott". Indoklásul a benyújtók, Demeter Ervin, Kövér László és Répássy Róbert azon "felerősödött véleményeket" hozzák fel, melyek szerint a közéletben nincs helyük az egykori ügynököknek és besúgóknak.
Nem mintha csak az ellenzék lenne megosztott: a koalícióban sincs teljes egyetértés sem az alkotmány módosítását, sem az iratfeltárás részleteit illetően. A szocialisták az SZDSZ ellenkezése ellenére kitartanak amellett, hogy az alkotmányban kell kimondani az állambiztonsági múltra vonatkozó adatok közérdekűségét (máskülönben az egész nyilvánosság-csomagjuk elbukhatna az Alkotmánybíróságon). A továbbra is a titkosszolgálatoknál lévő, titkos, s a jövőben az állambiztonsági szaklevéltárhoz kerülő iratok átadásának felügyeletét egy olyan testületre bíznák a szocialisták, amelyben két szakmai és két kormánydelegált kapna helyet. Az SZDSZ ezt csak úgy "nyeli le", ha kisebbségbe kerülnek a kormányjelöltek (a párt, ahogy az MSZP-s Donáth László is, kettőről ötre növelné a civil tagok számát). Számos ellenzéki módosítás is ezzel foglalkozik: Horváth Balázs (független), valamint két MDF-es is teljesen "civilesítené" az iratfelügyelő testületet. A Fidesz a parlament nemzetbiztonsági bizottságára bízná az iratfeltárást.
Az MSZP eredeti indítványa alapján a titkosszolgálatok különböző hivatkozásokkal visszatarthatnának iratokat, más, fontos adatokat pedig a felügyelőbizottság nem kaphatna meg, csak egy külön e célra kijelölt bíró, de ő is csak egy jegyzéket. Az SZDSZ minden iratot a feltáró bizottsághoz vinne, vita esetén bíróság döntene. Több kormánypárti módosítás tartalmaz az ellenzék által hangsúlyosan képviselt elképzeléseket. A Fideszéhez közelít például Donáth László javaslata, mellyel a Magyar Dolgozók Pártja és az MSZMP tisztségviselőinek, alkalmazottjainak nevét is megismerhetővé tenné. A jogellenesen birtokolt iratok beszolgáltatását előíró javaslata is rímel az ellenzéki elvárásokra. Talán egyetlen olyan, a Fidesz és az MDF módosítóiban is megjelenő követelés van, amelynek biztosan nem tesz eleget a kormányoldal: az ügynökmúlt szankcionálása.
Úgy tűnik tehát, hogy körvonalazódik a pártközi kompromisszum. Ezt látszólag cáfolják a nemzetbiztonsági bizottságban tegnap történtek: az SZDSZ-es tag távollétében számos liberális javaslatot leszavaztak. Még a fideszes módosítók is nagyobb támogatást kaptak - azokat legalább a benyújtók megszavazták. Kérdés persze, "lenyeli-e" ezt is az ügynökügyben elszántnak mutatkozó SZDSZ.
