Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott összeállítás kiemeli, hogy a gazdasági növekedést a termelékenység javulása biztosította.

Az Európai Unióban az újonnan belépő országok közül a 2004. évi növekedési ütem Lengyelországban és Szlovákiában 5 százalékot meghaladó mértékű, Szlovéniában Magyarországhoz hasonló 4 százalék körüli, Csehországban pedig ennél valamivel alacsonyabb volt.

Magyarországon a megelőző évinél gyorsabb gazdasági növekedést keresleti oldalról az export és a beruházás váltotta ki. A fogyasztói kereslet 2004-ben - eltérően az előző három évtől - lassabban emelkedett, mint a GDP. A GDP felhasználásának szerkezete a gazdaság jövőbeni fejlődése és egyensúlyi helyzete szempontjából kedvező irányba mozdult el - hangsúlyozzák.

Megjegyzik, hogy a reálkereset ugyan tavaly enyhén csökkent az előző évi szinthez képest, 2002-ben és 2003-ban azonban 24 százalékkal lett nagyobb, miközben a GDP ugyanebben a két évben mindössze 7 százalékkal nőtt.

A külkereskedelmi mérleg hiánya 3,8 milliárd euró volt, 320 millió euróval kevesebb, mint az előző évben. A hiány exporthoz viszonyított relatív nagysága a 2003. évi 10,9 százalékról 8,7 százalékra csökkent. Az egyenleg javulásában meghatározó szerepe volt a gépek és szállítóeszközök külkereskedelmének, ahol a kiviteli többlet nagyobb lett a megelőző évinél. A külkereskedelmi cserearányok 0,7 százalékkal romlottak, meghatározóan az energiahordozók világpiaci áremelkedése következtében.

Az államháztartás konszolidált hiánya pénzforgalmi szemléletben 226 milliárd forinttal nagyobb volt 2004-ben, mint a megelőző évben. A hiány túlnyomó része, közel 70 százaléka a központi költségvetésben jelent meg.

Az eredményszemléletben, ESA-95 szerint számított államháztartási hiány a magánnyugdíjpénztárakban befizetett összegeket is figyelembe véve, előzetes adatok szerint a GDP 4 százalékát tette ki, ami több mint egy százalékponttal alacsonyabb a 2003. évinél.

Decemberben folytatódott az infláció éven belüli csökkenése. Az összes fontosabb területen, ahol az év egészében nőttek az árak, a decemberi emelkedés mértéke kisebb volt a novemberinél és az éves átlagos ütemnél is.

A 2004. november - 2005. januári időszakban a foglalkoztatottak száma lényegében ugyanannyi volt, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 5,8 százalékról 6,6 százalékra emelkedett, a foglalkoztatottak száma átlagosan 3 millió 900 ezer fő volt, a foglalkoztatási arány lényegében változatlan maradt, így továbbra is lényegesen alacsonyabb volt, mint az Európai Unió átlaga.

A munkanélküliek száma átlagosan 253 ezer főtt tett ki, 8 ezerrel többet, mint 2003-ban.

Tavaly kevesebben haltak meg, mint egy évvel korábban, ami az emelkedő születésszám mellett a népesség további, kissé mérséklődő fogyását eredményezte. Az ország népessége az év végén 10 millió 96 ezer volt, 21 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál.

Folytatódott az ipari termelés, illetve az ipari export ágazati struktúrájának átalakulása. A három gépipari ágazat gazdasági súlya tovább emelkedett, ezek biztosították a 2004. évi ipari kivitel 70 százalékát. Növelni tudták exportjukat a vegyipari ágazatok és a kohászat is. Ugyanakkor az élelmiszeripar és a hagyományos könnyűipari ágazatok exportban betöltött szerepe tovább csökkent. Az ipari termelés fejlődése az év folyamán nem volt egyenletes, az I. félévi lendületes, 10 százalékot meghaladó növekedést az év második felében ütemcsökkenés követte.

Az építőipar 2004. évi teljesítménye 6,8 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Kiemelkedően gyors növekedést értek el az úthálózat fejlesztését végző építőipari nagyvállalatok.

A mezőgazdaság teljesítménye 2004-ben számottevően emelkedett, elsősorban a kiemelkedően jó gabonatermés következtében. A gabonatermés duplája volt az előző évinek, és 40 százalékkal haladta meg az 1996-2000 éves átlagot. Európa-szerte jelentős volt a gabonatermés növekedése az előző évihez képest, de az EU tagországai közül hazánkban volt a leggyorsabb. Az ipari növények közül jó termés mutatkozott napraforgóból és cukorrépából, továbbá közel harmadával nagyobb burgonyatermést takarítottak be, mint 2003-ban.

Az állatállomány a főbb állatfajtákból csökkent. Kevesebb szarvasmarhát, sertést és tyúkfélét tartanak, egyedül a juhállomány lett nagyobb. A mezőgazdasági termékek felvásárlása lényegében az előző évi szinten maradt. (MTI)