Pesti jég: majd, ha fagy?
Míg vidéken Dunaújváros, Székesfehérvár, valamint Szeged, tavaly óta pedig Debrecen és Zalaegerszeg is büszkélkedhet fedett jégcsarnokkal - s ezek a létesítmények kielégítik a kedvtelésből sportolók igényeit is -, addig a fővárosban csak Újpesten, Káposztásmegyeren, valamint a Kisstadion mellett található ilyen; ez utóbbi azonban kizárólag "profi" műkorcsolyázókat fogad.
A tapasztalatok szerint hatalmas igény lenne a fővárosban több, "amatőrök" számára is hozzáférhető jégpályára, főleg a déli kerületekben. (Bizonyság rá: a városligeti műjégen nemrégiben meghirdetett hokitornára nyolcvan csapat nevezett...) Ennek ellenére tavasztól őszig szinte megszűnik a fővárosban a jegessport-élet.
Akadnak, persze, akik változtatnának az áldatlan állapoton. Közülük az egyik Tejfalussy Béla visszavonult nemzetközi jégkorongbíró, aktív edző. A Budapest Sportcsarnok leégése után a fejébe vette, hogy - a szó szoros értelmében - tető alá hoz egy jégpályát. A hokisberkekben szerzett kapcsolatait és üzleti tapasztalatait felhasználva kezdetben plázákkal tárgyalt, úgy vélte, egy ilyen, kiegészítő létesítmény jelentősen növelhetné vonzerejüket. Tévedett. A Lurdy Ház, a Campona és a Westend City Center sem érdeklődött a terv iránt. Pontosabban a Nyugati téri üzletközpont építtetőjét, Demján Sándort érdekelte volna az ötlet, de csak akkor, ha befektető is társul mellé. Tőkeerős partner azonban csak később akadt, s ekkor Tejfalussy már más irányban próbálkozott: egymás után kereste meg ötletével a budapesti kerületek önkormányzatait. Nem sok sikerrel: Csepelen a kiszemelt telkek tulajdonosain, Kispesten az anyagiakon bukott el az ötlet, a Ferencvárosban pedig nem találtak megfelelő területet.
Változott tehát a koncepció. Képbe került a Jégcsarnok Fejlesztő és Üzemeltető Kft., amely a finn TRV Vahtero cég licence alapján már hazánkban is épített jégcsarnokot. Az alapesetben 500 nézőre méretezett épület az igényektől függően minden oldalon bővíthető lelátókkal és kiszolgáló létesítményekkel - a telek ára és a közművesítés költségei nélkül - mintegy 650 millió forintból valósítható meg. A kft. tervei alapján készült el tavaly a debreceni és a zalaegerszegi pálya; Kaposváron március 18-án lesz az avató. Az elkészült csarnokokban elsősorban természetesen a jeges sportokra koncentrálnak, de a jég letakarásával lehetőség kínálkozik "civil" rendezvények, koncertek, iskolai ünnepségek megtartására is. Valamennyi pálya nagy kihasználtsággal működik: közönségkorcsolyázás alkalmával többnyire zsúfolásig megtelik, s egyre több amatőr csapat is vásárol jégidőt.
Budapest tehát lemaradt. A korábbi kudarcok után az ügyet koordináló - kvázi menedzserként tevékenykedő - Tejfalussy a kft.-vel karöltve saját lakóhelyén, Pestszentlőrinc-Pestszentimrén próbálkozott. Ahogy vidéken, ezúttal is egyfajta lízingkonstrukcióban képzelte el a megvalósítást. E szerint az önkormányzat közművesítené és átadná a telket a kivitelezőnek, amiért cserébe bizonyos időtartamra - 10-15 évre - megkapná a kft. által felépített csarnokban a jeget reggel nyolctól délután kettőig. Ebben az időben a helyi iskolák diákjai korcsolyázhatnának. Az üzemeltetés a kft. feladata lenne, a kerület ehhez "csupán" hozzájárul valamilyen mértékben. A klasszikus PPP-konstrukcióval (állami és magántőke találkozása) szembeni különbség, hogy a futamidő végén az épület nem kerülne önkormányzati tulajdonba.
Két példa a már működő konstrukciókból: Kaposvár az idén tízmillió forinttal segítette az üzemeltetést, az elkövetkező kilenc évben ennek inflációval növelt összegét utalja majd át erre a célra. Debrecen negyedrészben tulajdonos az üzemeltető Debrecen Jégcsarnok Kft.-ben, s évi 120 millió forintig árbevételi garanciát vállalt.
A jelek szerint Pesten minden nehezebb. A XVIII. kerülettel folytatott elhúzódó tárgyalások nem vezettek eredményre, "jogi körülményekre" hivatkozva az önkormányzat elállt a megállapodástól. Főként az nem tetszett a testületnek, hogy a leendő közös gazdasági társaságban nem kaphat többségi szavazati jogot. (Tejfalussy: "Mivel a kerület nem szállt be anyagilag a projektbe, ezért szó sem lehetett közös tulajdonlásról, pláne nem önkormányzati többségről.") Ráadásul a lőrinci vezetők inkább egy új szabadidő- és sportközpont létesítése mellett döntöttek. Információnk szerint ebbe a centrumba 120-130 millióért be lehetne szerelni a jégtechnikát. Hogy ez megtörténik-e, az elsősorban a pályázat leendő nyertesén múlik - közölte Sándor László alpolgármester.
Ha a győztesnek más elképzelései vannak, Dél-Pest feltehetően akkor sem marad jégcsarnok nélkül. A kft. ugyanis a XVIII. kerülettel befulladó tárgyalások után a szomszédos Pesterzsébettel egyezkedik, immár az időközben átmenetileg háttérbe szorult Tejfalussy nélkül. A tárgyalásokat hamarosan lezárhatják, és aláírhatják a szerződést. A feltételek a korábbiakhoz hasonlóak lesznek, az önkormányzat az üzemeltetésre évi hetvenmillió forintos árbevételi garanciát vállal. Ha szükség lesz ennek érvényesítésére, akkor az adott összeg fejében a kerület tulajdonrészt szerez az üzemeltető gazdasági társaságban - avatott be a tervekbe Hardy László alpolgármester. Hozzátette: ők az eredetinél nagyobb, ezer néző befogadására alkalmas csarnokot akarnak. A Gubacsi úti lakótelep szomszédságába álmodott beruházás valószínűleg még az idén elkezdődik, s ha minden jól alakul, az ősszel akár át is adhatják a csarnokot. Ha minden jól alakul... Hitelfelvételi, tereprendezési, engedélyeztetési problémák miatt ugyanis a kft. mindkét korábbi beruházása csúszott az ígért ütemezéshez képest. "Most azon vagyunk, hogy októberben-novemberben kinyithasson a létesítmény" - fogadkozott Duba Flórián, a kft. ügyvezetője.
Mint másutt, a tanítási napokon 8 és 14 óra között a jégfelület itt is az önkormányzat rendelkezésére állna, s az iskolák a csarnokban tarthatnák testnevelésóráikat. Ha a kerület nem használná ki teljes mértékben ezt az időt, a maradékot értékesíthetné. Tizennégy óra után a jégidővel az üzemeltetők kereskedhetnének; ekkor vehetnék birtokba a pályát a jeges sportok kedvelői.
Ha a feltételes módból egyszer kijelentő lesz, mindenki jól jár.
