Figyelem nem csak hátrányos helyzetűeknek
A három gyereket mint az Arany János nevét viselő sikeres ösztöndíjprogram tanulóit hívták meg az eseményre. A 16 éves István szégyellősen mosolyog, amikor iskolájának igazgatója meséli: a fiúnak nem volt öltönye, úgy kellett kölcsönkérnie egy zakót.
A három fiatal a Puskás Tivadar Távközlési Technikumba jár. A száz éve működő, jelenleg a Matáv tulajdonában álló iskola - ahol egykor Békésy György Nobel-díjas fizikus is tanult -, nemcsak az egyetlen fővárosi középiskolaként, de az egyedüli technikumként vesz részt az Arany János tehetséggondozó programban, amely az oktatási tárca által 2000-ben indított támogatási rendszerként a hátrányos szociális helyzetű tanulókat segíti abban, hogy középiskolába járjanak és leérettségizzenek.
Öt évvel ezelőtt még háromszáz fővel és tizenhárom iskola részvételével indultak azok a nulladik osztályok, amelyek az Arany János ösztöndíjban részesülő gyerekeket a középiskolára készítették föl. Ma már több mint háromezer diák tanul minisztériumi és önkormányzati támogatással, az idén érettségizik az első évfolyam.
A támogatáshoz szigorú szociális kritériumokhoz kötött pályázat útján juthatnak a tanulók, és szükséges hozzá az általános iskolai osztályfőnök és a települési önkormányzat ajánlása is. A sikeres pályázóknak nemcsak a minisztérium juttat támogatást, hanem a lakóhely szerinti önkormányzat is köteles havi ötezer forint ösztöndíjat fizetni. Ez azonban gyakran nem valósul meg: különösen a kis lélekszámú községeknek okoz gondot a kifizetés.
A Puskás Tivadar technikumba a kilencven arany jánosos diák mindegyike vidékről érkezett, túlnyomó többségük ötezer lakosúnál kisebb településről.
- A gyerekek borzasztóan kínosnak tartják, ha valaki nem kap "hazulról", a falujából pénzt. Általában nem is beszélnek róla. A minisztérium ilyen esetekben kifizeti a teljes támogatást, így a középiskola dupla fejpénzt kap az Arany János program diákjai után - vázolja föl a helyzetet Horváth László igazgató. - Az ötezer forintos ösztöndíj teljes egészében iskolán kívüli kulturális és sporttevékenységre megy el: ez óriási szó, a gyerekek egy része soha nem járt színházban vagy múzeumban, de akad olyan is, aki Budapesten sem, mielőtt idekerült volna.
Julcsi meséli: sokat kirándulnak, a legnagyobb élményük a külföldi utazás. Erdélybe, a Felvidékre és a horvát tengerpartra is eljutottak már. A kollégiumban és a tanórákon lényegesen több figyelmet kapnak az átlagosnál.
- Minden támogatott diák előkészítőben tölti az első (vagyis nulladik) évet: a kilencedik (első technikumi) évfolyamba kerüléshez szükséges pótolni a tanulmányi lemaradásokat - mondja az igazgató. - Az általános iskolákban, ahonnan érkeznek, nemhogy számítógép nincs, de ha az egyetlen nyelvtanár szülési szabadságra megy, előfordul, hogy évekig nincs normális nyelvoktatás. Sokszor a fizikai állapotuk is sokkal rosszabb a többiekénél: a tornaórákhoz nincsenek sporteszközök, s előfordul, hogy a komoly betegségeket is lábon hordják ki. A családi, anyagi gondok pedig még inkább növelik a hátrányukat. Itt nemcsak a tanórákon, de a kollégiumban is állandó figyelem kíséri, pozitív megkülönböztetés éri őket.
Horváth László szerint az iskola sikeres részvétele a programban annak is köszönhető, hogy a Táncsics Mihály tehetséggondozó kollégiummal együttműködve alakította ki pedagógiai programját. Az igazgató és a tanári kar is meglepődött az eredményen: az öt éve működő program visszahatott a hagyományos oktatásra. - Az Arany János-osztályok tanárai rájöttek, bátorítani kell a többi diákot is. A figyelem nem csak az ösztöndíjasoknak jár. Meghívtunk egyetemi tanárokat is, akik szakköröket, tudományos műhelyeket indítottak az iskolában. Kovács András, az iskola már a technikusi évfolyamba járó diákja, akit Hartlein Károly, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszéki mérnöke patronál, az idén nyert "szkeptikus" különdíjat a Természet világa kutatóversenyén.
A technikum elsősorban a számítástechnikai, matematikai-fizikai és a nyelvi készségek fejlesztésére koncentrál: a diákok rendszeresen részt vesznek országos tanulmányi versenyeken. A reál tárgyakban elért eredmények a humán oldalt is ösztönözték: immár négy Kazinczy-díjasuk is van. Julcsi meséket ír és novellapályázatokon vesz részt. A 18 éves lány az idén érettségizik. Nyékládházáról jött, apja meghalt, édesanyja rokkantnyugdíjas. Négy éve dolgozik hétvégente egy barkácsnagyáruházban, mert otthonról nem tudnak zsebpénzt küldeni neki. Falujában ő az egyetlen, aki tanulmányi támogatást kapott.
- Zsanett! - szólítja az igazgató a csendesen üldögélő nulladik osztályos kislányt. - Meséld el, mit kérdeztél a miniszterelnök úrtól!
Zsanett illedelmesen felel: - Azt, hogy hány modulja van az ECDL-ből. - És mit mondott? - Nincs neki.
- Zsanett már hármat teljesített fél év alatt - magyarázza Horváth László -, a Windowst, az Excelt és a Powerpointot.
