A Rába az egyik legnagyobb magyar járműipari vállalat, amely futóműveket, járműalkatrészeket és haszonjárműveket gyárt. Termékeit több mint 40 országba exportálja, ezek közül az Egyesült Államok és az európai országok piacai a legjelentősebbek. Az sem mellékes, hogy a Rába mintegy 3 300 dolgozót foglalkoztat. A beruházások segítségével a társaság kiemelt technológiáinak világszínvonalú megújítását hajtja végre. A fejlesztések célja a vállalat további piaci növekedésének elősegítése és a hatékonyságjavítás révén versenyképességének erősítése.

A Rába Futómű Kft. árbevétele 2004-ben 25,9 százalékkal 25,3 milliárd forintra nőtt, jelentősen meghaladva az előző évit. A növekedés fő mozgatórugója az üzletág stratégiájának megfelelően európai projektjeinek felfutása, és az amerikai haszongépjármű-ipar erős fellendülése volt. A vállalat által most felvett 6 milliárdos hitelkeretből 4,2 milliárd forint hosszúlejáratú, míg 1,8 milliárd forint középlejáratú forgóeszköz-hitel.

Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság vezérigazgatója az eseményen elmondta: „Nagy öröm számunkra, hogy egy magyar tulajdonban lévő társaság, a Rába csoport további növekedését segíthetjük elő ezzel a most megkötött hitelszerződéssel, mely nem csak a Rába, hanem az MFB Rt. stratégiai céljainak is megfelel.”
Pintér István, a Rába Rt. vezérigazgatója a hitelszerződést értékelve leszögezte: „A hitel segítségével végrehajtott technológia-korszerűsítés újabb stratégiai jelentőségű üzletek megkötését alapozhatja meg a haszonjármű futóművek, ezek főegységei és alkatrészei piacán.”

Erős János MFB-vezérigazgató a továbbiakban „Célba ért hitelek, tőkebefektetések és támogatások” című előadásában rövid, számszerű összefoglalását adta, hogy együttműködésük során az üzletfelek miként éltek a bank nyújtotta lehetőségekkel. Külön kiemelte az áprilisban induló Mikrohitel Plusz óriási lehetőségeit. Jelentőségét és várható népszerűségét erősíti az a tény, hogy Magyarországon a vállalkozások több mint 90 százaléka mikrovállalkozás.

Az eseményen felszólalt több olyan vállalat képviselője is, amelyek korábban az MFB-vel létrejött kapcsoltuk eredményeképpen értek el sikereket gazdasági tevékenységükben. Ez egyfelől megfelel az uniós előírásoknak, másfelől versenyképessé teszi a magyar gazdaság szereplőit. A borászati melléktermékek kötelező lepárlásának követelményét például Magyarország csak azáltal képes teljesíteni, hogy az Arany Kapu Rt. Kunfehértón kiépítette új feldolgozó üzemét. Dr. Kránicz István igazgatósági tag elmondta, hogy a kb. 1,1 milliárd Ft értékű, kapacitásfejlesztő beruházás megvalósításához az MFB 600 millió Ft hosszúlejáratú devizahitelt nyújtott és 490 millió tőkebefektetést hajtott végre. A borászati melléktermékek komplex feldolgozását végző üzem a mennyiséget és a technológiát tekintve az európai, hasonló tevékenységet végző üzemek színvonalán végzi munkáját. Ráadásul az egyre fontosabbá váló környezetvédelmi szempontok is magas szinten érvényesülnek: az új üzem megújuló biomassza tüzeléssel állítja elő a termeléshez szükséges hőenergiát.

A CREATON Rt. Németország vezető agyagtetőcserép-gyártója, több mint 20 százalékos piaci részesedéssel. Schmidt Tibor igazgató szerint Magyarországon a Lenti projekt megvalósulásával az évi 20 millió darab agyagtetőcserép négy országot fed le, nevezetesen Ausztriát, Szlovéniát, Horvátországot és Magyarországot. Mivel a CREATON Rt. Zala megyében, éppen Lentiben talált magának megfelelő infrastruktúrát és a termékeinek megfelelő nyersanyagot, a 4,5 milliárd forintot igénylő beruházást itt hajtja végre. A modern technológia, a környezetbarát gyártó- és gépsorok idetelepítésén túl a mintegy 80 főre szóló munkahelyteremtés is olyan eredmény, amely egybevág az MFB fejlesztési célkitűzéseivel.

A Budai Egészségközpont igazgatja, Dr. Papik Kornél arról számolt be, hogy az évente elvégzett 1500-2000 komplex szűrővizsgálat elősegíti az „egészség évtizedének” nemzeti programjában megfogalmazott népegészségügyi célok elérését. A Magyar Fejlesztési Bank 2004 májusában, a sikeres átvilágítás után döntött a befektetésről, a konstrukció keretében pedig 120 millió forint tőkeemelésre és 470 millió alárendelt hitel nyújtására került sor. A banki beruházás hozzájárult az addig is korszerű műszerpark további fejlesztéséhez. Az MFB partnersége sikeresen támogatta az intézmény üzletmenetét: a Budai Egészségközpont 2004-ben 35 százalékos bevétel-növekedést ért el.
Az MFB Rt. termékfejlesztésének hangsúlyos eleme, hogy a többségben lévő „kicsiket” is segítse. Bátonyterenye alpolgármestere, Balázs Pál közölte a jelenlévőkkel, hogy a város képviselő-testülete településüket a térség gazdasági-, kereskedelmi- és kulturális központjává kívánja fejleszteni. A Bátonyterenyei Kistérségi Tanuszoda az OM által meghirdetett „Beruházás a XXI. századi iskolába” program keretében, az MFB által finanszírozott hitelkonstrukció igénybevételével készül. Danyi Zoltán, a tanuszoda ügyvezető igazgatója ehhez hozzátette, hogy a beruházással a városban, ill. a kistérségben élő és tanuló gyermekek széles köre vehet részt szervezett úszásoktatásban, de megfelelő szolgáltatások révén a felnőtt lakosság egészsége, egészségmegőrzése is javulhat.

A Jégcsarnok Kft. nagyszabású üzleti tervének MFB általi támogatása arra szolgáltat példát, hogy a bank szívesen támogat olyan magyar kis- és középvállalkozásokat, amelyek fejlesztési elképzelése minél alaposabban kidolgozott tervekre és minél szélesebb körű együttműködésre épül – hangoztatta Duba Flórián igazgató A Jégcsarnok Kft. fő tevékenysége sportlétesítmény építés és üzemeltetés. Egy tíz elemből álló jégcsarnok-hálózat kiépítését tervezik, felismerve, hogy a hasonló fejlettségű és sportkultúrájú országokhoz képest Magyarországon megmagyarázhatatlanul „alulreprezentált” az összes jeges sport. Üzleti modelljük lényege, hogy ahol egy városban és az agglomerációban legalább 150 ezer ember él, és jelentős a diáklétszám, ott vásárolnak egy megfelelő telket, ám úgy, hogy a telek árának ellentételezéseképpen az önkormányzat oktatási-nevelési intézményeinek hallgatói 10 éven át térítésmentesen használhatják a csarnokot. Két csarnok már üzemel, s mindkét helyen bíztatóan alakulnak a látogatottsági adatok, időarányosan túlteljesítve a felfutás és bevezetés tervszámait. E csarnokok műszaki szempontból XXI. századi technológiát képviselnek: fél év alatt felépíthetőek és rendkívül gazdaságosan üzemeltethetők, mivel a számítógép vezérelt finn technológia online összeköttetésben áll a finn központtal, így csökkentve minimálisra az üzemeltetési kockázatot.