Minél kevésbé szólnak bele az EU állam- és kormányfői az euróövezet költségvetési alapszabályaiba, annál jobb mindenkinek - Gerrit Zalm holland pénzügyminiszter álláspontját Jean-Claude Juncker, az unió soros elnöke is magáévá tette. Különösen Gerhard Schödernek a Financial Timesban minap megjelent cikke után, amelyet sokan a maastrichti kritériumok alkalmazásában olyan mértékű felpuhításnak tartanak, amely "a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntené". A német kancellár kétségbe vonta például az automatikus túlzottdeficit-eljárás indokoltságát.

Tény ugyanakkor: a többségi vélemény szerint - amelyet azonban Ausztria, Hollandia, az Európai Központi Bank, általában a tagállami jegybankok és az Európai Parlament legnagyobb, néppárti frakciója élesen ellenez - a paktum a szigorú eljárás-renddel tarthatatlannál vált, ilyen merev kritériumoknak középtávon sem lehet megfelelni.

Annyi bizonyos: a két alapkövetelmény nem változik. Az államháztartási hiányt a GDP három százaléka, a belső államadósságot pedig 60 százaléka alatt kell tartani. A tagállamok ugyanakkor megállapodhatnak abban (s ezt a március 22-23-i EU-csúcsnak akkor már csak jóváhagynia kell), hogy figyelembe veszik az egyes tagországok aktuális gazdasági (de)konjunktúráját és a nagy ellátórendszereket érintő szerkezetátalakító reformjait. Puhíthatják a határidőket a túlzottdeficit-eljárásban (ami Magyarországot érinti).

A soros luxemburgi elnökség ugyanakkor szkeptikusabb azokkal a törekvésekkel szemben, amelyek számszakilag igyekeznek "lejjebb tornázni" a deficitet. Németország például az EU-költségvetésbe való befizetést és a volt NDK-s tartományok felzárkóztatásának kiadásait, míg a franciák a védelmi költségeket szeretnék "jóvá- íratni". Ebbe a körbe sorolható a legfőbb magyar igény is: a magán-nyugdíjpénztári befizetések ne terheljék a kormányzati szektort, s ennél- fogva a deficitet. Így mintegy 0,8-1,0 százalékponttal lehetne csökkenteni a hiányt. A luxemburgi elnökség elfogadja a magyarok közgazdasági érvét (miszerint ez a tétel nem generál többletkeresletet), de nem tetszik neki, hogy mindenkinek van valami jó érve, miért éppen vele kivételezzenek. A magyar igény megítélését bonyolítja, hogy az Európai Bizottság engedélyével és a novemberi Ecofin-ülés ellenkezése nélkül a magyar kormány 2007 tavaszáig erre mentességet kapott. A derogáció azonban éppen az euró hazai bevezetése szempontjából kritikus időszakban jár le - a kérést csak a paktum reformja rendezheti.