Amint arról beszámoltunk, az EU élelmiszer-biztonsági főhatósága (EFSA) a múlt héten engedélyezte a 1507-es típusjelű, génkezelt kukoricamag unión belüli forgalmazását és termesztését, miközben Európában továbbra is komoly kétségek vannak a génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatban.

A látszólagos ellentmondásról Anne-Laure Gassint, az EFSA kommunikációs igazgatóját kérdeztük.

Ezek szerint Európa csak általánosságban kétkedik?

Mi tudományos vizsgálatot folytattunk le, s egy bizonyos kukoricamagra vonatkozóan hoztunk döntést. Politikai véleményt nem nyilvánítunk, s nem is ilyenek alapján döntünk.

Egyes felvetések szerint Bush amerikai elnök februári brüszszeli útja szerepet játszhatott a mostani döntésben.

Csak ismételni tudom magamat. Egyébként pedig egy ilyen vizsgálat hónapokig tart.

Kizárja-e, hogy bármilyen egészségkárosító hatása lehet az 1507-es magnak?

Semmilyen olyan adat nem jutott tudomásunkra, amely szerint az 1507-es mag kevésbé biztonságos, mint hagyományos, nem génkezelt megfelelője.

Gassin asszony utolsó mondatát érdemes figyelmesen olvasni: kiderül belőle, miért nem támogatja számos EU-tagállam - köztük Magyarország - a génkezelt élelmiszerek elterjedését. Ezek a tagországok úgy vélik, a "semmilyen ennek ellentmondó adat nem áll rendelkezésre" kitétel nem elegendő biztonsági garancia. Hasonló ügyekben egyébként a tagállamok nem szoktak dűlőre jutni: sem a támogató, sem az ellenző álláspont nem kerül minősített többségbe, azaz úgynevezett "non-avis" helyzet áll elő. Ilyenkor nemcsak a javaslat, hanem a döntés is az Európai Bizottságé (EB). Brüsszeli forrásaink ezt valószínűsítik a környezetvédelmi tanács e heti ülésén is, amelyen osztrák kérésre tárgyalják a génkezelt kukoricamag ügyét. (Az osztrákok egyébként éppen szkeptikusak ezzel kapcsolatban, miként az őket támogató magyarok is.)

Az EB viszont a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) nyomása alatt áll: nem utasíthat el büntetlenül egy tudományosan "tisztázott" terméket. Legalábbis elvben. Hiszen az a helyzet áll elő: a pozitív minősítést kapott termék fejlesztője - jelen esetben a Pioneer Hi-Bred Int. és a Mycogen Seeds - mindössze egy uniós bizonyítványt kap, amellyel addig "házalhat", amíg valahol be nem fogadják. Magyarországon biztos nem számíthat tárt karokra: január 20. óta általános tilalom sújtja a génkezelt vetőmagok forgalmazását, termesztését. A rendelkezésben szerepe van egy nem tisztán környezetvédelmi aggálynak is: mivel (például az óhatatlan beporzás miatt) a közelben termesztett génkezelt, illetve hagyományos kukorica keveredése kiküszöbölhetetlen, ezért az előbbi "lerontja" az utóbbi értékesítési esélyeit is. Márpedig Magyarország az EU második kukoricatermelője, óriási eladatlan készletekkel rendelkezik.

Az 1507-es magnak egyébként nagy versenyelőnye (lenne), hogy a kártevőkkel szembeni ellenálló képessége miatt fejlesztették ki.

Varsói Greenpeace-tüntetés a génmódosított élelmiszerek engedélyezése ellen. Összecsapnak az érdekek és az érvek