Utalva a fideszes Áder János lapunk ellen indított perére (amelyet azért indított, mert "összefüggésbe hoztuk" Kulcsár Attilával, a brókerbotrány főszereplőjével), Fleck Zoltán úgy vélte: az egymásnak ellentmondó első- és másodfokú ítéletből, illetve a hasonló kimenetelű Schmidt Mária kontra Eörsi István perből arra következtet: a Fővárosi Ítélőtábla nemcsak öncélú sértésekkel foglalkozik, hanem egész cikkek tartalmával, ami a vélemény kategóriájába is tartozhat.

A közszereplők becsületsértési, rágalmazási pereiben azt követően bizonytalanodtak el a bíróságok, vélte Halmai Gábor alkotmányjogász, hogy Alkotmánybíróság (AB) 1994-ben különválasztandónak ítélte a közszereplők és nem közszereplők pereit. Emlékeztetett rá: a Klub emiatt az AB-hoz fordult.

A vitában szóba került: nem egyértelmű a hamis tényállítás igazságügyi szabályozása, a szólásszabadság, a vélemény és a tényállítás határai.

A szabadságjogokat a rendszerváltás óta védő civilszervezet legutóbb a napokban hallatott magáról, miután az adatvédelmi ombudsman nyilvánosan bezúzott egy nekiátadott "ügynöklistát". A klub ezután kezdeményezte az államigazgatási törvény módosítását, úgy, hogy ezentúl minden államigazgatási szerv legyen köteles minden ügyiratot iktatás nélkül megsemmisíteni - ennek hiányában ugyanis Péterfalvi Attila "performance" felveti a rongálás, garázdaság, okirattal visszaélés, lopás, sikkasztás, hűtlen kezelés, valamint hanyag kezelés elkövetésének alaptalan gyanúját.