A kínai Országos Népi Gyűlés (a parlament) szombaton kezdődő éves ülésszakán várhatóan elfogadja azt az elszakadásellenes törvénytervezet, amely megtiltaná Tajvannak, hogy kiszakadjon a kínai állam keretéből. Az indítvány rögzíti azon körülményeket, amelyek között Kína megtámadhatja Tajvant függetlenségi törekvései miatt.

Peking úgy kezeli Tajvant, mint Kína szakadár tartományát, noha a - nemzetközi jogilag továbbra is Kínához tartozó - sziget a kínai polgárháború befejeződése, 1949 óta gyakorlatilag önálló. Peking megfogadta, hogy - akár erőszakkal is - visszaszerzi a szigetet, az elszakadásellenes törvénnyel kapcsolatban azonban többször hangsúlyozta, hogy az csak a "békés újraegyesítést" szolgálja.

"Sosem fogjuk eltűrni Tajvan függetlenségét és soha, semmilyen körülmények között és semmilyen áron nem engedjük meg a Tajvan függetlenségéért harcoló erőknek, hogy elszakítsák Tajvant az anyaországtól" - jelentette ki a kínai elnök a parlament kizárólag tanácskozási joggal rendelkező képviselőinek egy csoportja előtt.

A tajvani parlament képviselői a maguk részéről a sziget Kínától való elszakadását megtiltó kínai előterjesztést elítélő határozattervezeteket vitattak meg pénteken. Nem egy törvényhozó "Az elszakadás elleni törvény ellen" felirattal ékesített szalagot viselt a homlokán, így fejezve ki tiltakozását a kínai Országos Népi Gyűlés napirendjén szereplő törvénytervezet ellen. "Mentsük meg Tajvant, mondjunk nemet az annexióra" - skandálta sok tajvani képviselő. Voltak, akik a hozzácsatolás elleni törvény elfogadását javasolták, a minden valószínűség szerint rövidesen elfogadandó kínai törvényt ellensúlyozandó.

Az, hogy Kínában elfogadnak egy ilyen kemény elszakadásellenes törvényt, arra sarkallhatja a tajvani függetlenségpártiakat, hogy az eddiginél radikálisabb álláspont felé tereljék a tajvani vezetést - mondta George Tsai, a tajpeji Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének politikai elemzője.

A törvény "nem háborúra mozgósít" - igyekezett csillapítani a kedélyeket a kínai parlament szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján. Szavai szerint a jogszabálytervezet szövege "nem a Tajvan elleni erő alkalmazásáról" szól, hanem arra szolgál, hogy "előmozdítsa a felek közötti viszony jobbítását, s Tajvan (Kínával való) békés újraegyesítését".

A szóvivő pénteken azt is bejelentette, hogy Kína jelentősen, csaknem 13 százalékkal megnöveli idén védelmi kiadásait. Az ország védelmi költségvetése 12,6 százalékkal, 248 milliárd jüanra (hozzávetőleg 30 milliárd dollárra) nő. A két számjegyű növekményből - amely jelentősen meghaladja a kínai gazdaság növekedését - magasabb zsoldra, továbbá korszerűsítésre, a felszerelés és kiképzés javítására is telik.

A szóvivő más országokéhoz képest szerénynek minősítette Kína honvédelemre fordított pénzügyi keretét. Összehasonlításképpen az Egyesült Államok védelmi költségvetése 400 milliárd dollárra, Japáné 47 milliárd dollárra tehető. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) szerint azonban Peking tényleges védelmi költségvetése kétszerese a bejelentettnek.

Az Országos Népi Gyűlés szombaton kezdődő rendes évi - idén tíznapos - ülésén egyebek mellett a költségvetésről is szavaznak. Kína immár több mint egy évtizede évről évre legalább tíz százalékkal növeli védelmi kiadásait, hogy modernizálja mintegy két és fél millió katonát számláló hadseregét.

Tajvan védelmét egyébként nemrégiben nyilvánította "közös stratégiai céljává" az Egyesült Államok és Japán, és Washington gyakran hivatkozik a kérdésre a Kína elleni fegyverszállítási embargó fenntartása mellett érvelve.

(MTI)