"Irán kutatóreaktor alapjait rakja le Arakban" - közölte egy, az ENSZ szakosított szervezetéhez, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez (NAÜ) közelálló diplomata, aki nevének elhallgatását kérte.

Szeptemberben a NAÜ kormányzótanácsa határozatot fogadott el, amelyben felszólította Teheránt, hogy további bizalomépítő intézkedésként vizsgálja önként felül a nehézvizes kutatóreaktor építésének megkezdésére vonatkozó döntését.

A nehézvizes reaktorokkal jelentős mennyiségű, atomfegyver gyártására alkalmas plutónium állítható elő.

A diplomaták szerint Irán azt is bejelentette, hogy tesztelni kíván az urándúsító tevékenysége felfüggesztésének keretében a NAÜ által lepecsételt nukleáris berendezéseket is.

Az Irán és három EU-tagállam - Franciaország, Németország és Nagy-Britannia - között folyó tárgyalásokhoz közel álló diplomaták elmondták, hogy Irán annak ellenére kérte ezt, hogy az EU ragaszkodik hozzá, hogy Teherán tartózkodjon mindenfajta urándúsító tevékenységtől.

A NAÜ diplomatái, valamint az ENSZ-szervezethez közel álló diplomaták elmondták, hogy kereskedelmi műholdak által készített felvételeken tanulmányozták az iraki kutatóreaktor alapjait.

Az Egyesült Államok megkérdőjelezte a legkorábban az évtized végére elkészülő kutatóreaktor indokoltságát.

"Teherán különböző és ellentmondásos magyarázatokat adott a NAÜ-nek a tervvel kapcsolatban, amely alkalmas lehet plutónium gyártására" - közölte Jackie Sanders, az amerikai küldöttség vezetője szerdán a NAÜ kormányzótanácsának ülésén.

Pierre Goldschmith, a NAÜ főigazgató-helyettese a héten elmondta, hogy Irán 40 megawatt teljesítményű nehézvizes reaktor építését tervezi, de további részleteket nem közölt. Szakértők szerint egy ilyen reaktor évente hozzávetőleg egy atombomba előállításához szükséges plutónium előállítására alkalmas.

Washington azzal vádolja Teheránt, hogy energiatermelést szolgáló atomprogramja örve alatt atomfegyvert kíván kifejleszteni. Teherán ezt cáfolja, és ragaszkodik hozzá, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál. (MTI)