Négy hónappal a választások után az Egyesült Államokban lassan csillapodni kezdenek a kedélyek. A nyugdíjreform körüli vitákban egyre nagyobb szerep jut az érveknek.
Chilei nyugdíjrendszer Amerikában II.
Korábban beszámoltunk róla, hogy Bush elnök új alapra akarja helyezni a nyugdíjrendszert. Az állami nyugdíjbiztosítás helyett elkülönített magánszámlákat, vagyis a kötelező magán-nyugdíjpénztárakat akar bevezetni.
A Slate két cikket közöl a témában. Az internetes magazin a választások előtt színt vallott, a szerkesztőség 52 tagjából 43-an Kerryre szándékoztak szavazni, és csak öten Bush-ra.
Steven Landsburg a Bush-párti kisebbséghez tartozott, bár voltak fenntartásai. Legújabb cikkében úgy vélekedik, hogy a bonyolultnak tűnő nyugdíjügy valójában igen egyszerű: "A jövőben (csakúgy, mint most), az elosztható javak nem állnak majd korlátlanul rendelkezésre, de (nem úgy, mint most) rengeteg idős ember kér majd belőlük."
Ezért nem az a kérdés, hogy kinek mennyi megtakarított pénze van, hanem hogy mennyi az elosztható javak összege. Csak gazdasági növekedéssel lehet biztosítani, hogy jusson elég a jövőben is. "Ehhez viszont megtakarításokra van szükség. Minden, ami ezt szolgálja, éppúgy megfelel, mint az elkülönített számlák." A megoldás tehát: spórolni, spórolni, spórolni.
A webmagazin Kerryre szavazó vezető munkatársa, William Saletan pedig abból indul ki, hogy "a republikánusok nem fognak adót emelni, a demokraták meg nem fogják az újraelosztást csökkenteni". S ebből azt a következtetést vonja le, hogy csak a nyugdíjkorhatár felemelése elfogadható mind a két oldal számára.
"A 71 évvel ezelőtt, a gazdasági világválság idején bevezetett nyugdíjrendszer célja a munkaképtelen idősek létfeltételeinek biztosítása volt." A várható élettartam azóta 76-80 évről 81-85-re emelkedett. Ezért a nyugdíjkorhatárt is a megnövekedett várható élettartamhoz lehetne igazítani, 65 évről 70-re módosítva.
A munkaképtelenek persze továbbra is segélyt kapnának, de a többség 70 éves koráig elég egészséges ahhoz, hogy dolgozzon. Így kevesebb nyugdíjat kellene fizetni, ráadásul több jövedelemadó folyna be. "Eltűnne a hiány, és alábbhagyna a demokraták ellenállása az elkülönített számlákkal szemben" - véli Saletan.
Tényleg ilyen pofonegyszerű a megoldás? Sajnos nem biztos. A cikkel együtt közölt fórumon egy hozzászóló arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyugdíjkorhatár felemelésével nőne a munkanélküliek száma, ami viszont a gazdaság lassulásához vezet.
Ha lenne politikai vezető, aki vállalni meri a nyugdíjkorhatár emelését.
