Zentai tagad, de a kiadatását kérhetik
Az Ausztráliában élő Zentait azzal gyanúsítják, hogy 1944. november 8-án egy budapesti katonai lágerben részt vett egy 18 éves zsidó fiatalember, Balázs Péter meggyilkolásában, akinek holttestét felettesével a Dunába dobta. Az ügyben az elmúlt héten indítványozta a katonai ügyészség, hogy a kiadatási eljárás keretében adjon ki elfogatóparancsot Zentai ellen az FB. "A bíróság végzésében elrendelte az elfogatóparancs kibocsátását" - mondta Ács Tibor, a budapesti katonai ügyészség szóvivője az MTI-nek. Ács közölte, a bíróság feladata, hogy megküldje a bűnügy iratait az igazságügy-miniszternek, a kiadatás kérdésében pedig neki kell döntenie.
A miniszter dönt
Magyarország és Ausztrália 1997-ben kötött utoljára kiadatási egyezményt, és ennek alapján a kiadatási kérelmet írásban kell előterjeszteni, és diplomáciai úton kell megküldeni. Ehhez mellékelni kell az elfogatóparancsot, illetve a kérelem alapjául szolgáló minden egyes bűncselekmény leírását. A kiadatást meg lehet tagadni, ha az érintett személy ausztrál állampolgár. Ilyenkor azonban az eljárást - a magyar fél kérelmére - Ausztráliában kell lefolytatni. Miután a Zentai-ügyben a bíróság elfogatóparancsot bocsátott ki, a kiadatási kérelem előterjesztéséről az igazságügy-miniszternek kell döntenie. A konkrét ügy állásáról az igazságügyi tárca nem kívánt tájékoztatást adni, anynyit azonban megtudtunk: a rendszerváltozás óta háborús bűnös kiadatását a magyar hatóságok nem kezdeményezték. (Munkatársunktól)
Ha a miniszter diplomáciai úton kérelmezi a kiadatást, Ausztrália mérlegelheti, hogy eleget tesz-e a kérésnek. A két ország közötti kiadatási egyezmény értelmében Ausztrália megtagadhatja saját állampolgárának kiadását. Zentai ügyében az ausztrál hatóságok is nyomoznak, a Wiesenthal-központ náluk is feljelentést tett. A kiadott személy átadásának lebonyolításáról az Interpol gondoskodik.
A nácivadász Zuroff szorgalmazza, hogy a magyar igazságügy-miniszter kérje a volt magyar katona kiadatását. Mint mondja, hisz benne, hogy Ausztrália kiadja Zentait, ha erre vonatkozó kérelmet kap. Zuroff korábban is hangsúlyozta: fontos, hogy Magyarországon, a bűntettek elkövetésének helyszínén vonják felelősségre. Szerinte Zentai ügyének budapesti tárgyalása nagyobb jelentőséggel bírna, mintha az ausztrál földön történne. Mint korábban a nácivadász megjegyezte: egy ilyen tárgyalásnak nem szabad lebecsülni társadalmi dimenzióit. Zentai még januárban egy ausztrál tévének adott interjúban tagadta a vádakat.
A Perthben élő 86 éves Zentai neve már több perben felmerült. A háború alatt hadapród őrmesterként 1944 október-novemberében Budapesten felettesével, Nagy Lajos főhadnagygyal rendszeresen razziáztak, az elfogott zsidókat megverték, megkínozták - mondta lapunknak Karsai László történész. Egy ilyen verésbe halt bele Balázs Péter is, aki után ügyvéd apja kutatott a háború után.
Bár Zentai neve már Máder Béla századparancsnok - szintén Zentai felettese - perében felmerült, Balázs megverését Nagy Lajos főhadnagy ügyében említették 1947-ben. A magyar hatóságok elfogatóparancsot is adtak ki Zentai ellen, de nem tudták bíróság elé állítani, mert Németországban amerikai hadifogságba került, és az USA nem adta ki Magyarországnak. A család az összegyűjtött bizonyítékok alapján - amelyeket a Páva utcai holokauszt dokumentációs központ is őriz - 1987-ben Budapesten tájékoztatta Simon Wiesenthal megbízottját, de nem történt semmi (Zuroff korábbi nyilatkozata szerint nem kapták meg a dokumentumokat). Balázsék a Wiesenthal-központ által tavaly júliusban elindított Utolsó esély-akciót kihasználva Karsai László segítségével ismét elküldték bizonyítékaikat. A "közvetítő" történészt azért kérték fel, mert nem akarták felvenni a nácivadászatért járó tízezer eurós vérdíjat a Wiesenthal-központtól.
Zentai lehet csaknem hatvan év óta az első magyar náci háborús bűnös, akit külföldről kiadnak. 1945-ben és '46-ban repülőszám hoztak haza az amerikai és brit fogságba esett magyar bűnösöket, de a hidegháború kitörésével ez megszűnt - mondja Karsai.
