Titkosított büntetőeljárások
Megütközést keltő véget ért a kezdettől a sajtó felfokozott érdeklődésétől kísért székesfehérvári maffiaper, miután a bíró csak a döntést hirdette ki nyilvánosan, annak indoklása már ugyanúgy zárt ajtók mögött hangzott el, ahogy maga a per is a nyilvánosság teljes kizárásával zajlott. Így még ma is csak találgatni lehet, mire föl nevezték a nyomozás kezdetén az évszázad maffiaügyének a Fehérváron történteket, s miért születtek ehhez képest enyhe ítéletek.
Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke emiatt levelet írt Szili Katalin házelnöknek, s kérte, vizsgáltassa meg, volna-e mód olyan törvénymódosításra, amely nemcsak a titoktörvény rendelkezéseire van tekintettel, hanem azokra a nemzetközi egyezményekre is, amelyekhez hazánk csatlakozott, és amelyek a bírósági tárgyalások és a határozathozatalok nyilvánosságát írják elő. Lomnici levelében rámutatott, a büntetőeljárási törvény tételesen felsorolja azokat az eseteket és körülményeket, amikor a tárgyalást a nyilvánosság kizárásával kell megtartani. Ezek sorába tartozik például az államtitok védelmének érdeke. Az érdemi határozatot, az ítéletet azonban ekkor is nyilvános tárgyaláson kell kihirdetni. Ebben az esetben azonban fennáll annak a veszélye, hogy az ügydöntő határozat nyilvános indoklásakor a bíró - akarata ellenére is - megsérti az állam- és a szolgálati titokhoz fűződő érdekeket.
Lomnici levelében rámutatott: a nyilvánosság mindenekelőtt az igazságszolgáltatás működésének ellenőrzését hivatott biztosítani a társadalom részéről. A ma hatályos szabályozás mellett azonban feloldhatatlannak látszó ellentét feszül a nyilvánossághoz, illetve az állam- és szolgálati titkok védelméhez fűződő közérdek között. A bírónak ugyanakkor nincs joga arra, hogy ha megítélése szerint a szükségesnél több adatot titkosítottak, s ezzel a titokgazda indokolatlanul korlátozza a nyilvánosságot, a minősítést felülvizsgálja. Lomnici célszerűnek tartaná, ha a törvény lehetővé tetté, hogy a vádirat benyújtásáig az ügyész, azután pedig a bíróság kérhesse a minősítés soron kívüli felülvizsgálatát. Úgy tudjuk, Szili Katalin Lomnici levelét érdemi vizsgálatra kiadta az alkotmányügyi bizottságnak.
A Népszabadság kérdésére a Legfelsőbb Bíróság elnöke hangsúlyozta: a nemzetközi gyakorlatban számos példát találni olyan esetekre, amikor a nyilvánosság teljes kizárásával tartanak büntetőpereket. Egyes olasz maffiapereket például zárt láncú tévéhálózaton keresztül tartanak, miközben a vádlottak az eljárás kezdetétől annak a végéig el vannak zárva egymástól és a per többi érintettjétől. Nem látják a bírákat sem, de őket a bíró és az ügyész folyamatosan szemmel tarthatja. A per végén csak az ítélet rendelkező részét hozzák nyilvánosságra. Ezzel együtt a hazai szabályozás nem egyértelmű, és számos ellentmondást hordoz. Más bírósági, ügyészségi, sőt egyes rendőrségi források egyenesen úgy fogalmaztak: az esetek egy részében a titkosításnak egyetlen nyomós oka van, hogy nyilvánosan ne derüljenek ki az eljárás során elkövetett hibák, szabálytalanságok.
