Visszatartott állambiztonsági iratok
Az állambiztonsági szaklevéltárnak átadandó iratok negyedét tartották vissza a titkosszolgálatok, többségében az átadást felügyelő testület jóváhagyásával - hangzott el a háromfős bizottság tegnapi tájékoztatóján. Gálszécsy András, az Antall-kormány titokminisztere, valamint Sipos Levente és Vida István történészek a szűk két éve megkezdődött, és hamarosan lezáruló munkájuk eredményeiről számoltak be az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában.
Az iratátadás java része lezajlott. Ennek során az 1945 és a rendszerváltozás közötti időben keletkezett állambiztonsági anyagok többségét a bizottság átvizsgálta, a nyolcvanas évek irategyüttesének ellenőrzése még tart. Munkájuk végeztével jelentést készítenek a parlament elnökének.
A pártok szerint a jövőben is működne hasonló bizottság. A vita arról folyik, hogy az újabb iratfeltárásban csak civilek (SZDSZ), csak politikusok (Fidesz) vegyenek-e részt, vagy is-is (MSZP). Korábban elsősorban az SZDSZ, illetve történészek bírálták a testületet, amiért abban egy volt titokminiszter is helyet kapott. A bírálatokra reagálva Vida kijelentette: "civil szervezetnek tekintjük magunkat".
A bizottság elsősorban az olyan adatok visszatartásához járult hozzá, amelyek nyilvánosságra kerülése sértené az ország nemzetbiztonsági, külpolitikai, gazdasági érdekeit. Ideértendő például egy máig használatos titkosírás éppúgy, mint egy nagykövetség "bedrótozására" vonatkozó információk. Ehhez hozzátették - többek között a külföldiek figyelésére utalva -, hogy nem akarnak "nemzetközi bonyodalmakat".
A titkosszolgálatok által a levéltárnak átadott anyagok az állambiztonsági (polgári és katonai) hírszerzés és elhárítás iratai. A III/III (a belső elhárítás) dokumentumait már korábban átadták. Az iratok többsége személyzeti anyag, kevés a jelentés. Leginkább az állambiztonsági szervezet működésére vonatkozó adatokkal gazdagodik a szaklevéltár (munkatervekkel, éves jelentésekkel stb.), de átkerült például a BM teljes személyzeti nyilvántartása is. Munkájukat a bizottság tagjai nem tekintik eredménytelennek, bár sem idejük, sem kapacitásuk nem volt minden tétel átvizsgálására.
A tájékoztatón a testület tagjai károsnak ítélték, hogy a politikusok és a média egy kalap alá veszi a belső elhárítókat (a "valódi spicliket"), a kémelhárítókat és a hírszerzőket. Lapunk kérdésére ugyanakkor elismerték, hogy volt átjárás, érintkezés a szolgálatok között, leginkább a kémelhárítás és a belső elhárítás között, illetve az emigránsok esetében a külföldi hírszerzés és a III/III között. Az információk, emberek átvétele szerintük nem volt olyan mértékű, mint amilyennek a média beállítja.
? Nem sérültek Magyarország mai államtitkai a hét végén az internetre feltett, állítólag 219 ügynök nevét tartalmazó lista nyilvánosságra hozatalával - nyilatkozta Tóth András, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő államtitkár. "Ami a lista tartalmi vonatkozásait illeti, egyelőre az nyert megállapítást, hogy a Magyar Köztársaság mai államtitkai a közzététellel nem sérültek" - mondta. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a listán feltüntetett személyek a vizsgálat jelen állása szerint nincsenek kapcsolatban a mai nemzetbiztonsági szolgálatokkal.
