A miniszterelnök üdvözölte, hogy a régióban Magyarország gazdasági kapcsolatai fejlődnek a legdinamikusabban Izraellel.

Az izraeli gazdasági befektetések meghaladják a 2 milliárd dollárt, ezáltal - az Egyesült Államokon kívül - a nem európai befektetők közül Izrael hozta legtöbb tőkét Magyarországra.

Gyurcsány Ferenc kijelentette: az ország érdekelt az izraeli tőke tartós jelenlétében, a további beruházásokban, melyekhez Magyarországon megbízható, kiszámítható befektetési környezet található.

A kormányfő szerint a magyar modernizáció egyik kulcseleme a Private Public Partnership (PPP) alkalmazásával végrehajtandó autópálya-építési program, amelyben a kormány örömmel látja az izraeli beruházók részvételét is. A kormányprogram részeként adókedvezményekkel támogatjuk a K+F befektetéseket és a tudásközpontok kialakítását - mondta a miniszterelnök.

A kormányfő felhívta az üzletemberek figyelmét, hogy az új gazdaságfejlesztési és modernizációs kormányzati programok további lehetőségeket teremtenek az izraeli beruházók számára az informatikai és távközlési fejlesztésekben, az infrastrukturális beruházásokban, üzleti és logisztikai szolgáltató központok kiépítésében és a környezetvédelmi fejlesztésekben.

A 17 tagú izraeli befektetői delegáció kedden érkezett két napra Budapestre az izraeli miniszterelnök-helyettes kíséretében. A budapesti izraeli nagykövetség tájékoztatása szerint a Budapestre érkező üzletemberek összvagyona eléri a 200 milliárd dollárt. A magyar külügyi szóvivő adatai szerint az izraeli cégek eddigi magyarországi befektetéseinek együttes összege meghaladja a kétmilliárd dollárt. A két ország közötti áruforgalom 2004-ben több mint kétszázmillió dollár volt, a magyar kivitel közel kétszerese az Izraelből származó importnak.

Az izraeli befektetők összességében elégedettek a magyarországi gazdasági lehetőségekkel, ám túlzónak tartják az állami bürokrácia és az adók mértékét - derült ki azon a szerdai sajtóbeszélgetésen, amelyet a befektetők képviselői tartottak Budapesten.

Arie Zief, az izraeli kereskedelmi kamarák szövetésének alelnöke elsősorban logisztikai központok létesítésében és a vegyipar területén lát lehetőségeket befektetésre Magyarországon.

"Ugyanakkor a már megtelepedett cégek növekedési gátja lehet az, hogy túl bonyolult és drága közbeszerzéseken indulni, és az adók is túl magasak a régió többi országával összevetve" - vélekedett Ron Grynholc, az ingatlanbefektetésekben, illetve kommunikációs és egészségügyi eszközök területén érdekelt I.T.P Line igazgatója.

Israel Makov, a gyógyszereket forgalmazó Teva elnök-vezérigazgatója pozitívnak nevezte, hogy a magyar kormány ígérete szerint az üzleti környezet még inkább befektetőbaráttá válik a jövőben.

Az elnök-vezérigazgató megjegyezte, hogy az régióban elöregedő népesség miatt gyógyszeripari társasága az elmúlt években tapasztalható növekedéshez hasonló fejlődésnek néz elébe, ugyanakkor a keresetek emelkedése miatt termelékenységüket feltétlenül javítani kell. Israel Makov is az állami bürokráciát jelölte meg a legnagyobb gazdasági gátként.

A bútorgyártásban érdekelt Aminach ügyvezető igazgatója, Amnon Schwartz arról beszélt, hogy a bútorgyártás 2003-ig tartó dinamikus növekedése megtorpant az ország Európai Unióhoz való csatlakozása előtt és összement a piac. Az ügyvezető igazgató reményét fejezte ki, hogy az éles versenyben a cég győri üzeme képes lesz továbbra is eredményesen helytállni.

Michael Strauss, az élelmiszeripari Strauss csoport elnöke beszámolt arról, hogy cégük fontolgatja belépését a magyarországi kávépiacra. "Amennyiben remény van arra, hogy a piacon nem csupán a kilencedik-tizedik helyet, hanem piacvezető vagy esetleg második pozíciót is megszerezheti a cég, akkor befektet Magyarországon" - fogalmazott az elnök.