Tung Hongkong első vezetője, amióta a város visszakerült kínai fennhatóság alá. Nyolcéves vezetése tele volt kritikus időszakokkal, az ázsiai pénzügyi válságtól az atípusos tüdőgyulladásig, s ezek kezelésének módja és eredményessége igen népszerűtlenné tette őt a közvélemény szemében. A vele szemben felhozott bírálatok között első helyen rendre a rossz kormányzás áll, és ez az ázsiai politikai gondolkodásban a legtragikusabb, amit egy vezetőről el tudnak mondani. Már nem ilyen egyöntetűen, de sokak bírálták, hogy kritikátlanul teljesítette Peking elvárásait.

Pedig bukását valószínűleg Pekingnek köszönheti. Tung az előző pártvezető, Jiang Zemin választása volt. 1997-ben olyan embert kerestek, aki szimbolikusan is alkalmas az "egy ország-két rendszer" politika megjelenítésére. Tung nyugati képzettségű, a brit Hongkongban lett milliárdos, és mellesleg igen lojálisnak tűnt Pekinghez. A gond az volt vele, hogy amilyen alkalmas volt szimbólumnak, annyira nem volt az politikai és kormányzati vezetőnek. Jiang még megtartotta, mert valóban végigvitte Peking elképzeléseit - az új pártvezető, Hu Jintao jóval populistább megközelítésébe azonban már nem fért bele. Hu az év elején Makaón, egy nyilvános rendezvényen - kínai fogalmak szerint - szabályosan megszégyenítette őt, amikor Hongkonggal szembeállítva dicsérte a helyi vezetést.

Tény, hogy az elmúlt nyolc év nem volt Hongkong aranykora. Ezt nem a Kínához való visszatérés, hanem Kína felemelkedése magyarázza elsősorban.