Horn: A múlt kezelése nem erős oldalunk
- Akad valaki, aki hitelesítené a listák tömegét? - kérdezte Horn Gyula (MSZP). A volt kormányfő együttérzéséről biztosította a hírbe hozottakat. A "vér és vas nélküli" rendszerváltásra apellált, emlékeztetve: a kerekasztal-tárgyalásokon szó sem volt számonkérésről, sem kárpótlásról. Horn a készülő nyilvánosságtörvényben kimondaná: a tisztázatlan eredetű listák hiteltelenek; az egyházba beépült ügynökök kérdésének rendezése pedig a felekezetek belügye. A volt miniszterelnök végezetül elismerte: az MSZP-nek nem erős oldala a múlt kezelése.
Mécs Imre (SZDSZ) egykori halálraítéltként a "vamzerek" visszaéléseire, merényleteire hivatkozva követelt nyilvánosságot, a "tizenöt éve magunkkal hurcolt szörnyű batyu" letételét, az egyházaktól pedig - mint később nyilatkozta - bűnbánatot vár.
Csáky András (MDF) "mérhetetlenül komoly" büntetésben részesítené az iratok kiszivárogtatóit, Ivanics István (Fidesz) pedig - aki szintén beszélt a bocsánatkérés szükségességéről - a kormánypártok felelősségévé tenné az elnyomóapparátus egészének bemutatását.
Ivanics mondata a felelősségről alátámasztja lapunk értesülését: a Fidesz hajlik a csomag megszavazására attól tartva, hogy a kudarcért esetleg a pártra háríthatnák a felelősséget. A közszereplők ügynökmúltjának szankcionálása sem annyira hangsúlyos már a Fidesz köreiben, mint korábban, bár az alkotmánymódosító indítványukat átemelnék az MSZP javaslataiba.
Az MSZP az alkotmányban nyilvánítaná közérdekűvé a nem közszereplők állambiztonsági adatait (az SZDSZ ezt feles törvényben oldaná meg); egy félig kormányjelöltekből, félig szakértőkből álló testülettel felülvizsgáltatná a titkos iratokat (az SZDSZ ehelyett tisztán civil, a Fidesz tisztán politikusi kontrollt szeretne). - Az eldöntendő kérdés az: hagyjuk-e, hogy az MSZP leszavaztassa velünk a csomagját. Szerintem ennél még az is jobb, ha igennel szavazunk - mondta egy fideszes politikus.
Az Országgyűlés kulturális bizottsága általános vitára alkalmasnak találta három fideszes képviselő sürgősségi javaslattal benyújtott indítványát a pártállam időszakában készült közokiratok elérhetőségéről. Az indítvány célja az, hogy az 1956 után keletkezett közokiratok a levéltárban elérhetők legyenek mindenki számára. Kövér László, Demeter Ervin és Répássy Róbert célként fogalmazta meg azt, hogy "a közszereplőknek a pártállam időszakában közfeladatokat ellátó személyként - különösen az MSZMP tisztségviselőjeként - folytatott tevékenysége nyilvánosságra kerüljön".
A történeti levéltárban nincs
Nem őrzött és nem őriz listákat sem a történeti levéltár, sem annak jogelődje - tudatta közleményében a levéltár. Az intézmény a közlemény szerint személyes adatokat, illetve ilyen adatokat tartalmazó iratokat eddig is és ezután is kizárólag a hatályos törvényeknek megfelelően adott, illetve ad ki. Információnk szerint a levéltár a listán szereplő egyetlen személy kérésére sem szolgáltatott ki adatokat, de az ilyen kérelmeket nem is tudnák soron kívül teljesíteni. Ennek oka az, hogy jelenleg legalább négyezren várnak a rájuk vonatkozó információk kigyűjtésére, ezért az új érdeklődőknek akár egy évet is várniuk kell majd. A levéltár bővítése a közelmúltban fejeződött be - több százmillió forintot fordítottak erre a célra -, de a növekvő számú adatkérés miatt a várakozási idő valószínűleg nem fog csökkenni. (Munkatársunktól)
