A területalapú támogatás
Aztán a csatlakozási tárgyalások során kiderült, hogy az újonnan csatlakozó országok agrártermelői 2004-ben csak az unióban általában járó összeg negyedét vehetik fel. (A brüsszeli pénzek aránya a területalapú támogatásokon belül 2012-ig folyamatosan növekszik. Ebben az évben az unió már 30 százalékot áll.) Mivel ez a feltétel nem nyerte el az új tagállamok tetszését, kiharcolták, hogy nemzeti költségvetésükből 2004-ben még 30 százalékkal "megfejelhessék" az agrártámogatásokat.
Az éppen reform alatt álló uniós rendszer átvétele azonban túl bonyolult lett volna, ezért Brüsszel belement abba, hogy Magyarország ne különböző ágazatokra bontva, hanem egyszerűsített módon, úgynevezett egységes területalapú támogatásként (Saps) vegye fel az uniós pénzeket. Az agrárkormányzat úgy döntött, hogy 4,355 millió hektáron osztja fel az EU-ból érkező 76 milliárd forintot. Így a támogatásra jogosult termelőknek 2004-ben átlagosan hektáronként 17990 forint jut. Az unió ellenőrzi a kifizetést; ha mindent rendben talál, legfeljebb 60 nap múlva átutalja a pénzt.
A területalapú támogatások nemzeti kiegészítésének (Topup) kifizetése során az egyszerűsített rendszert nem lehetett alkalmazni, mert bizonyos ágazatok (húsmarha, dohány) azonnal tönkrementek volna. Így az agrártárca az unió által is támogatott ágazatok pénzeit levonta a nemzeti kiegészítésre elkülönített keretből, a fennmaradó öszszeget pedig felosztotta a gabonával, olajos magvú, fehérje- vagy rostnövényekkel bevetett 3,52 millió hektár művelői között. A hektáronkénti 19 ezer forint, nemzeti költségvetésből származó 2004. évi támogatáshoz a jogszabályok szerint 2005. március 31-ig kellene hozzájutniuk a gazdáknak. A kormány úgy döntött, hogy a nemzeti kiegészítő támogatás egy részét előbb kifizeti. Így hektáronként nyolcezer forintra tavaly április 30-ig bejelentkezhettek a jogosultak, akik azóta meg is kapták jussukat. A fennmaradó, hektáronkénti 11 ezer forintot is sokan megkapták már.
