Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, fideszes parlamenti képviselő a napokban bejelentette: képviselőtársával, Márton Attilával egyéni módosító javaslatot nyújt be az Országgyűléshez az M3-as autópálya Debrecen és a magyar-román határ közötti szakaszának megtervezése érdekében. Kósa Lajos azt mondta: a 2007-ig terjedő időszakra vonatkozó, a gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztéssel kapcsolatos törvényjavaslat - amelyet ezekben a napokban tárgyal a parlament - a Debrecen és a román országhatár közötti autópályát nem tartalmazza, holott annak megépítése elsőrendű nemzetpolitikai és debreceni érdek. Hozzátette: tudomása van arról, hogy a beruházás szerepel kormányhatározatban is, éppen ezért érthetetlen, hogy az előkészítés miért nem történik meg 2007-ig. Kósa Lajos kijelentette: reméli, hogy Hajdú-Bihar megye szocialista parlamenti képviselői is támogatják majd az egyéni javaslatot.

Béni Gyöngyi, a Nemzeti Autópálya Rt. szóvivője érdeklődésünkre elmondta: a magyar autópálya-hálózat a magyar-román határig való meghosszabbítását tartalmazza az országos rendezési terv, valamint a 2044/2003-as kormányhatározat is. Ezek szerint a Budapestről induló 4-es számú főközlekedési utat Szolnok térségétől M4-es autópályaként építik tovább Berettyóújfaluig, és észak felől ott fog hozzá csatlakozni a jelenleg Görbeháza és Debrecen között épülő M35-ös autópálya meghosszabbított szakasza. A pálya Berettyóújfalutól halad tovább kelet felé a határig. A tervezett autópályák a tervek szerint 2010-ig megépülnek, a román állam ugyanis erre a határidőre építi meg az észak-erdélyi autópályát, amely a korábbi elképzelésekkel szemben nem Ártándnál, hanem attól északra, Nagykerekinél éri el a magyar határt. Az M4-es folytatásaként Nagykerekitől a romániai Zilahon, Kolozsváron és Brassón át vezet az észak-erdélyi autópálya Bukarestig. Ha elkészül, akkor az M4-es autópálya - E60 jelzésű útként - az európai úthálózat része lesz, amely a fővárost köti majd össze a magyar-román határral.

Béni Gyöngyitől megtudtuk: a tervezett M4-es és a Berettyóújfaluig haladó M35-ös sztrádának még nincs kijelölt nyomvonala, a szakemberek jelenleg mind a két szakaszra két-két nyomvonaltervet vizsgálnak. Hozzátette: ezért még korai volna a beruházás költségeiről beszélni. Az M4-es és az M35-ös bihari szakaszának lehetséges nyomvonaláról annyit lehet tudni, hogy az M4-es valószínűleg a Püspökladányt és Ártándot összekötő 42-es úttól északra halad majd, az M35-ös pedig a Debrecentől délre húzódó 47-es úttal lesz párhuzamos. A közútfejlesztés az elmaradott észak-alföldi régió számára különösen fontos, hiszen amíg az országban száz négyzetkilométerre 32,1 kilométernyi közút jut, Hajdú-Biharban a közúthálózat sűrűsége mindössze 24,4 kilométer száz négyzetkilométerenként.

A tervezett autópálya-fejlesztést támogatja a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat is. Ezzel kapcsolatban Juhászné Lévai Katalin, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, szocialista parlamenti képviselő érdeklődésünkre azt mondta: a Debrecent és Nagyváradot összekötő autópályának óriási jelentősége van, hiszen ha Románia uniós csatlakozása után jelképessé válik a határ, akkor a két nagyváros között újraéled a Trianon előtti szerves gazdasági és kulturális együttműködés. A megyei közgyűlés elnöke azt közölte: a parlamentben a hajdú-bihari szocialisták támogatják Kósa Lajos módosító indítványát.