A hatvannégy négyzetméteres kollektor valamivel több mint 7,5 millió forintba került. Az otthon azóta nagyjából hatvan százalékot spórol a melegvíz-költségen - vagyis a rendszer sikeresen működik. Ezért a fővárosi önkormányzat elhatározta, hogy több szociális, oktatási és egyéb intézményében megvizsgálja a napenergia felhasználásának lehetőségét.

A városházi környezetvédelmi bizottság szakértője, a szabaddemokrata-delegált Groó Rudolf érdeklődésünkre elmondta: nagyjából harminc olyan fővárosi tulajdonú intézmény van, ahová érdemes lenne napkollektort szereltetni. Ezek közé tartozik például a Pesti úti idősek átmeneti gondozóháza, a Gergely utcai, a Virág Benedek utcai, a Kamaraerdei úti és a gödöllői idősek otthona. A sort az ugyancsak pénzszűkével küszködő egészségügyi és oktatási intézményekkel lehetne folytatni, különös tekintettel a nyaranta diákszállókként működő kollégiumokra. A fővárosi önkormányzat ezt az évet a műszaki felmérésekre és a kerületi önkormányzatokkal való lehetséges együttműködések vizsgálatára szánja, de az is elképzelhető, hogy egy-két épületre már fel is tetetheti a napkollektort; ez néhány héten derül ki, amikor az idevágó pályázati lehetőségek tisztázódnak.

A fővárosi intézményi szférában jószerivel ismeretlen a napkollektor, de a magánházaknál sem igen használják. Talán ha egy-két tucatnyi épület - jellemzően budai villa - van, ahol az alternatív megoldást (is) alkalmazzák a tulajdonosok, jórészt a medencék vizének fűtésére. A szakértő szerint pedig igen jók a napkollektor perspektívái, már csak azért is, mert ára, a hazai gyártás elterjedésének köszönhetően egyre alacsonyabb lesz. Groó Rudolfnak meggyőződése, hogy már egy testesebb családi ház gazdáinak megérné felszereltetni a megfelelő méretű napkollektorrendszert, az ezer (hasznos) négyzetméternél nagyobb épületekre azonban vitán felül, a befektetés ugyanis annál gyorsabban térül meg, minél nagyobb a kollektorral borított felület vagyis minél nagyobb, tehát népesebb az adott ház. Feltéve persze, ha az épület teteje déli vagy dél-délkeleti tájolású.

Magyarországnak következő öt évben a megújuló energia arányát a teljes energiatermelésen belül 5-6 százalékra kell emelnie a mostani 3,6 százalékról. Ezen belül az alternatív villamos energia 0,8 százalékos részarányát 2,8 százalékponttal kell növelni. A döntő részben biomassza hasznosításával megemelhető arányhoz elsősorban a szélenergia és a geotermális energia járulhat hozzá - közölte a sajtótájékoztatón Gombos András, a környezetvédelmi politikai államtitkára. Az alternatív energiafelhasználás megfelelő szintre emeléséhez 24 milliárd forint állami ráfordítás szükséges.

Hazai gyártású napkollektorok. Egy nagyobb családi házra is megéri felszerelni