A katolikus egyház honlapja szerint a Magyar Katolikus Püspöki Karnak huszonegy tagja van, közülük hatan szerepelnek a listán, míg a hat nyugállományban lévő főpap közül négyen. Az ügynöklista állítólag 1990 első hónapjaiban készült, ebben az esetben viszont kérdés, miért van rajta többek között az a hajdani érsek, aki már 1986-ban meghalt. Azt viszont, hogy a lista teljes mértékben légből kapott lenne, nem lehet állítani: Adriányi Gábor egyháztörténész például a korábbi püspökök közül többeket már fedőnévvel együtt megnevezett a nyilvánosság előtt. A napokban ülésező püspöki kar foglalkozik az ügynökbotránnyal.

Katolikusok mellett reformátusok, evangélikusok és zsidó vezetők is találhatók a listán. Roszik Gábor evangélikus lelkész, volt MDF-es képviselő a kilencvenes évek első felében a parlamentben vádolta meg ügynökmúlttal az időközben nyugállományba vonult Harmati Béla evangélikus püspököt és Frenkl Róbert országos felügyelőt, az evangélikus egyház világi vezetőjét. Akkor mindketten határozottan visszautasították a vádat, s most mindkettejük neve szerepel a listán. Harmati Bélát külföldön értük utol. A püspök egy nap türelmet kért, mondván, tájékozódni kíván, mielőtt nyilatkozik. Frenkl Róbert viszont kijelentette: tévedésből került a neve az ügynökök közé, ő nem írt alá semmiféle beszervezési papírt, és nem írt jelentéseket sem. Időnként felkeresték a BM tisztjei, és az evangélikus egyház helyzetéről érdeklődtek. Az ilyesfajta "beszélgetések" azonban akkoriban kikerülhetetlenek voltak. Frenkl Róbert - elmondása szerint - ezeket az alkalmakat arra használta fel, hogy a belügyi embereken keresztül befolyást gyakoroljon a rendszerre. Legutóbb 1987 körül keresték meg, azokban a hónapokban, amikor eldőlt, hogy az egyház visszakapja egykori tulajdonát, a budapesti Fasori Gimnáziumot. Frenkl nem akar senki ellen pert indítani, mint mondta, ez nem az ő stílusa.

Raj Tamás nyugalmazott főrabbi elképesztőnek tartja, hogy felkerült a listára. Szerinte a nevek között keverednek a megfigyelők és a megfigyeltek.

A Kádár-korszakban a főrabbit politikai okok miatt üldözték, és eltávolították állásából. Raj 1990-94 között az SZDSZ képviselőjeként tagja volt az első szabadon választott parlamentnek. A zsidó hitközségi vezetők közül ő sürgette leginkább, hogy az egyházak elöljárói önként kérjék átvilágításukat. 1996-ban a főrabbi lapunknak kijelentette: az átvilágítás fontos lenne az egyházak erkölcsi hitelének megőrzése érdekében, és így az is elkerülhetővé válna, hogy valóságos diadalmenetben térjen vissza az, aki a rendszerváltáskor "feltűnő sietséggel" külföldre távozott.

Frenkl Róberthez hasonlóan Raj Tamás is kijelentette: soha semmit nem írt alá, és soha senkiről nem írt jelentést. Hozzátette: 1985-től, amikor újra engedték, hogy rabbiként tevékenykedjen, a lakására többször is eljöttek a titkosszolgálat emberei. Próbálták beszervezni, de ő ettől egyértelműen elzárkózott. A találkozók során "kizárólag saját magamról voltam hajlandó beszélni" - mondta Raj, aki még nem tudja, hol és kitől kérhet jogorvoslatot, amiért neve nemkívánatos társaságba került.