A multik dohánya

Bush másodszor USA USA külpol dohányzás

Bő évtizeddel ezelőtt egy jó nevű rádiós baráttal jártuk Amerikát. Embert annyit szenvedni még nem láttam, sehol nem engedték rágyújtani. Azóta a helyzet sokat javult - vagy romlott, attól függően, hogy a barikád melyik oldaláról nézzük. A kormányhivatalok, iskolák és kórházak mellett az összes többi középületből is kitiltották a dohányosokat, a munkahelyeken sem szabad cigarettázni. New Yorkban és a példa nyomán egyre több más helyen már az éjszakai bárokban sem lehet dohányozni.

Az amerikai piac lassan, de biztosan zsugorodik (mostanra a felnőttek kevesebb mint negyede dohányzik), a gazdaságot érő károk azonban továbbra is csillagászatiak. Bush elnök politikája, mint általában, ezen a téren is leplezetlenül kedvez a nagytőkének. Példa erre a kollektív kártérítési perek jogi korlátozása. Egy bíróság a közelmúltban elvetette azt a 280 milliárd dolláros, a dohánygyárakat szándékosan csődbe juttató kártérítési beadványt, amelyet a kieső állami bevételekre hivatkozva a szövetségi hatóságok még Clinton idején nyújtottak be. A Bush-kormány finoman szólva nem igyekezett megnyerni a pert.

Clinton 1997-ben utasította nagyköveteit, hogy segítsék a helyi kormányoknak a cigarettázás visszaszorítására tett lépéseit. Az amerikai politika azonban e téren is megváltozott. Tegnap lépett életbe az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO dohány-ellenőrzési keretmegállapodása, amelyet hazánkkal együtt 57 ország ratifikált. Az USA, bár részt vett kidolgozásában, és alá is írta, egyelőre nem ratifikálta az egyezményt. Ennek az a legfontosabb oka, hogy a multiknak a leszokók és az elhalálozók pótlására naponta mintegy 4000 új dohányosra van szükségük. Mivel a rászokók kilenctizede gyermek vagy legfeljebb kamasz, az elsődleges célcsoport a 18, sőt a 14 év alatti korcsoport. Évente több mint hatmilliárd dollárt fordítanak marketingre és reklámra. (A módszerekre jellemző, hogy e sorok írója is kapott ötvenezer forintos ajánlatot a dohányzás káros hatásait enyhítő cikk elhelyezésére.)

Az egyezmény lehetőséget ad a reklámtilalomra vonatkozó pontok alóli kivételre, a nagy dohánycégek azonban mégis féltik tőle a jövendőbeli piacot. A környezetre káros anyagok kibocsátását szabályozó kiotói egyezmény után ez újabb eset, amikor az USA szembefordul a nyilvánvaló világtendenciával: a dohányegyezményt a legnagyobb dohánytermelők és cigarettaexportőrök közül már India, Japán, Pakisztán, Thaiföld, Törökország, Nagy-Britannia, Németország és Hollandia is ratifikálta.

Az amerikai szenátusnak kétharmados többséggel kell jóváhagynia a nemzetközi egyezményeket. Az utóvédharcot folytató dohánylobbinak negyven szavazatra van szüksége a ratifikálás megakadályozásához. Ez, egyelőre úgy tűnik, gond nélkül megvan. Miközben a világon 6 és fél másodpercenként hal meg valaki a dohányzás miatt, az amerikai dohányipar évi 38 milliárd dolláros forgalmat bonyolít, és még mindig busásan nyereséges. Washingtonban pedig ebben az élet-halál kérdésben is a dohány dönt.

Orbán minden botrányt megbocsát, amíg Rogán ilyen szépen szolgál

Pezsgőt hozott egy sommelier, a pincérek töltögették a poharakat, lecsúszott egy-két pálinka, és voltak kolbászfalatok is vasárnap este a Bálnában. A „főnök", Orbán Viktor mindenkinek megköszönte a kvótanépszavazás kampányában tett erőfeszítéseit, majd magabiztosan, mosolyogva azt mondta, ezzel az eredménnyel egy parlamenti választáson a Fidesz újra kétharmados többséget szerzett volna, és ez sikerülhet 2018-ban is. Az érvénytelen népszavazás volt a főpróba.

Jobbik: kormányprogramot ír, aki visszaküldi a kérdőíveket

A Jobbik elnökének közlése szerint lezárult a pártja által meghirdetett "valódi nemzeti konzultáció" első szakasza. "Jól választottuk ki a témákat, az egészségügy, az oktatás és a korrupció területét" - mondta Vona Gábor pénteken Gyöngyösön, a sorozatot záró lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.