Míg a rendszerváltozáskor 125 ezren éltek Magyarországon élettársi kapcsolatban, addig napjainkban már csaknem háromszázezren. A párok felének nincs gyermeke, negyven százalékuk viszont egy-két, egytizedük pedig három vagy annál több gyereket nevel. Ma minden harmadik csecsemő úgy jön a világra, hogy születése pillanatában édesanyja és édesapja nem házas.

Az élettársi kapcsolat továbbra is a magyar jog "mostohagyermeke", annak ellenére, hogy ma hatvanöt különféle jogszabály említi az "élettárs" kifejezést. A hatályos polgári törvénykönyv (Ptk.) értelmében azonban az élettársak továbbra sem minősülnek közeli hozzátartozónak, a törvényes öröklés szabályai alapján nem örökölhetik egymás vagyonát, nem szerezhetnek özvegyi jogot, mint ahogy - a volt házastárssal ellentétben - az élettársnak nincs törvényen alapuló tartási kötelezettsége sem. A bírósági gyakorlat sem bánik velük kesztyűs kézzel: ha az egyik élettárs befogadja a másikat a lakásába, a befogadott csupán szívességi lakáshasználónak minősül, ezért lakáshasználata bármikor indokolás nélkül megvonható tőle. Vagyis: kirakható egy szó - és természetesen pénz - nélkül.

Sokan a készülő Ptk.-tól várják az áttörést. Hankó-Faragó Miklós, az IM politikai államtitkára a múlt héten egy kérdés kapcsán a parlamentben elmondta: az előkészítés alatt álló új polgári törvénykönyv megteremti az élettárs utáni öröklés lehetőségét.

Téved azonban, aki azt gondolja, hogy az új szabályozás hamarosan életbe is lép. Kondorosi Ferenc, a tárca közigazgatási államtitkára érdeklődésünkre elmondta: az új Ptk. megalkotása kormányzati ciklusokon átívelő feladat. Az első tervezet 2005 végére készül el, 2006-ban folytatják le a szakmai vitákat és a közigazgatási egyeztetést, s majd csak ezután, 2007 nyarán kerülhet a törvénytervezet a kormány elé. Az államtitkártól ugyanakkor megtudtuk, hogy kialakult a törvény családjogi részének koncepciója. E szerint a jelenlegi tervezet javasolja az élettársi kapcsolatok regisztrálását.

Az elképzelések szerint hosszabb élettársi viszony megszakadása esetén az élettársat tartási jog illetné meg, míg a közösen lakott lakásra vonatkozó lakáshasználati jogát öröklési jogi eszközökkel biztosítanák. Vagyis a magyar jog egyre inkább távolodik attól a korábbi konzervatív állásponttól, amely az élettársakat "jogon kívüliekként" kezelte, és most már bizonyos társadalombiztosítási juttatásokat, a magánjogban pedig - legalábbis nem a távoli jövőben - tartási, lakáshasználati és vagyoni jogosultságokat teremt számukra. Az elmúlt tíz év történései

Nem számítanak közeli hozzátartozónak