Törvényekkel a füstölés ellen
A múlt héten Havannában több mint ötven országból érkezett vendégek, szakértők, neves dohányimportáló cégek képviselői részvételével zajlott le a VII. szivarfesztivál. Így felkeresték az 1845 óta működő Partagas szivargyárat is, ahol ma is kézzel sodorják a szivarokat. (Egy profi átlagosan napi nyolcvanat.) Ioana Basescu Marin, az új román elnök leánya - mint az AP jelentette - lelkesen fejtegette, hogy a szivarozás "nem függőség, hanem egy életforma, relaxáló kikapcsolódás".
A havannai fesztivál zárónapja egybeesett az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) által kezdeményezett dohányzás elleni nemzetközi szerződés életbelépésével. Kuba, hogy ne érje vád, maga is elébe ment az egyezménynek és még február elején elrendelte a dohányzási tilalmat a nyilvános helyeken, hivatalokban, iskolákban, sportrendezvényeken. Persze ez aligha befolyásolja a karibi országot a szivargyártás és -export visszafogásában, amelyből állítólag évi 300 millió dollár bevételhez jut. Fidel Castro egyébként még 1986-ban nyilvánosan bejelentette, hogy felhagyott a dohányzással, s azóta erre buzdítja a kubaiakat is.
A dohányzás elleni keretegyezmény a maga nemében a világ első ilyen egészségügyi nemzetközi megállapodása. A WHO indoklása szerint a dohányzás évente 4,9 millió ember haláláért felelős, s ha nem történnek hatékony ellenlépések, 2020-ban a következményei - tüdőrák, vérkeringési betegségek, szívroham stb. - már akár tízmillió ember halálát okozhatják.
A világszervezet adatai szerint 1,2 milliárdan dohányoznak, s ami még riasztóbb, hogy a 13-15 éveseknek majd 20 százaléka. Az egyezmény most azt követően lépett életbe, hogy immár 168 ország aláírta, s közülük 57 ratifikálta is. Jogi következményei értelemszerűen a ratifikáló államokban lehetnek, amelyek vállalták, hogy nemzeti törvénykezésükben megfelelő jogszabályokkal törekednek a dohánytermékek gyártása és a dohányzás visszaszorítására.
A keretegyezmény előírja, hogy három éven belül minden cigarettásdobozon kell lennie egészségvédelmi figyelmeztetésnek, öt éven belül pedig be kell tiltani mindenféle dohányreklámot és szponzorálási tevékenységet. Az egyezmény utal a kártérítési kötelezettségvállalásra is, lehetővé téve a csatlakozó országokban a polgári peres eljárásokat. A WHO hét végi, genfi sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a hatalmas befolyású dohányipar mindent elkövet az egyezmény hatálybalépése ellen, így az USA bár tavaly májusban aláírta, de az amerikai szenátus még mindig nem ratifikálta azt. Ugyanakkor kedvező fejlemény, hogy olyan dohánytermelő államok, mint India, Törökország, Pakisztán, s olyan cigarettagyártók, mint Németország vagy Nagy-Britannia, ratifikálták is az egyezményt.
Európában Írország volt az első, amely még tavaly márciusban betiltotta a dohányzást minden nyilvános helyen, beleértve a pubokat, kocsmákat is. Olaszországban január óta érvényes hasonló tiltás, ám a hivatalok és éttermek kijelölhetnek dohányzó helyeket, ha felszereltek megfelelő elszívóberendezésekkel.
Hasonló rendelkezésre készül Spanyolország. Hollandiában a hivatalokban, a vonatokon, állomásokon tilos, de egyelőre szállodákban, éttermekben lehetnek dohányzó részek. Svédország tette kötelezővé elsőként a figyelmeztető feliratot a cigarettásdobozokon, amelyet azóta a legtöbb EU-tagország követett.
Az unió egyébként készül arra is, hogy a WTO előírását jóval megelőzve tiltsa be a cigaretta reklámozását. Egyébként az idén először tiltották be a dohányzást a bécsi Operabálon is. Szálanként, slukkonként
Magyarország elsőként írta alá, és 2004-ben a parlament is ratifikálta az egészségügyi világszervezet által kidolgozott keretegyezményt. Az aláírókra vonatkozó előírások alapján néhány éven belül további hét százalékkal emelik a cigarettára kivetett adót, és megtiltják a zárt közterekben a dohányzást - tájékoztatta lapunkat Demjén Tibor, az Országos Egészségfejlesztési Intézet munkatársa. Az utóbbira azért is szükség van, mert az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a zárt térből a dohányfüst teljesen nem távolítható el.
A dohányzásról való lemondást segítő hazai intézkedések hatására az utóbbi hat évben 26 milliárdról 18,5 milliárd szálra csökkent - a zárjeggyel - értékesített cigaretta menynyisége. Évente öt-hatezer ember kér segítséget a dohányzásról való lemondásához, s mintegy 30 százalékuknak ez tartósan sikerül. Az ország több mint száz pontján lévő tüdőgondozókban kaphatnak segítséget a leszokni vágyók. A kedvező tendenciák ellenére hazánk - miként a legtöbb kelet-európai ország - rosszabbul áll az elszívott cigaretták és a dohányosok számát tekintve, mint Nyugat-Európa. Míg egy átlagos magyar dohányos évi 2400 szálat szív el, addig egy nyugat-európai csak 1600-at. (D. A. N.)
