Ki védi meg az iskolát?
- A közintézmények védtelenek az ilyen esetekkel szemben - mondja Tarján András, a Kék Iskola igazgatója. Úgy véli: a tolvaj a főbejáraton nem jöhetett be, hiszen a kapun elektromos zár van, a portás mindenkit megállít: még a szülők sem mehetnek az előtérnél tovább.
Az igazgató szerint a tolvaj a kerítésen keresztül ugorhatott be. Ez ellen nehezen tudnak védekezni: az iskola udvar felőli ajtaját nem zárhatják be, hiszen délutánonként több osztály is kint játszik a levegőn. Az iskolák környékén gyakran bukkannak föl drogdílerek - sokszor az intézmény volt diákjai -, és előfordul az is, hogy egyszerűen kitépik a tanulók kezéből a mobiltelefont. Tarján András azt mondja: szükség volna komolyabb védelemre, de erre - bár a XIII. kerületi önkormányzat minden tőle telhetőt megtesz - a fenntartóknak és az intézményeknek többnyire nincs pénzük. Szerinte az oktatási kormányzatnak kellene megteremteni az anyagi forrásokat arra, hogy az iskolák két-három őrző-védőt tudjanak alkalmazni. Az iskola vezetőjének és a fenntartónak kell gondoskodnia a tanulók és a tanárok biztonságáról - ennél többet a jogszabály nem mond, de a több mint tízezer közoktatási intézménynél nem is nagyon lehetne más szabályt alkalmazni - közölte érdeklődésünkre Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa. Más a helyzet egy falusi iskola és más egy nagyvárosi intézmény esetében.
A legtöbb helyen portás állítja meg a kapuban az idegeneket, sok iskolában elektromos zárat is fölszereltek az ajtóra, néhány intézményben sorompón kell átjutni, vagy a kapucsengőt megnyomni. Van, ahol komolyabb eszközökkel védik az iskolát: ez azonban - amellett, hogy nem olcsó - nem is egyszerű. Nagykanizsán például az egyik szakközépiskolában egy csipkártyás beléptető rendszert építettek ki tavaly januárban. A műszaki iskolában a drága műszerek miatt gyakoriak voltak ugyanis a lopások, ráadásul a két különálló épületben nehezen lehetett nyomon követni a diákok és az idegenek mozgását.
Az adatvédelmi biztos aggályokat is megfogalmazott e rendszerrel kapcsolatban. Szerinte a személyes adatokat is tartalmazó kártyás beléptetők működtetése csak akkor jogszerű, ha az érintetteket tájékoztatták, és beleegyeztek annak használatába. Aáry-Tamás Lajos azonban nem látott jogszabálysértést: az iskola nyilvántarthatja az oktatással, a magatartással kapcsolatos adatokat.
Több iskolában videokamerákat szerelnek föl, néhol még az osztálytermekben is. Az oktatási biztos szerint ezt csak akkor lehet megtenni, ha az órán történteket nem rögzíti a kamera. Aáry-Tamás Lajos úgy véli: tökéletes védelem az iskolák esetében sem létezik, hiszen mindent, még a kamerákat is ki lehet játszani. De - miként fogalmazott - teljesen bezárkózni sem lehet, hiszen az iskola a település, a közösség része. Az oktatási jogok biztosa kevés, a fenti esethez hasonló bűntényről hallott, ám tény, hogy az erőszak egyre inkább beférkőzik az iskolákba: gyakori, hogy a nagyobbak verik fiatalabb és gyengébb diáktársaikat. Szerinte a helyi közösségnek kell összefognia és odafigyelnie a gyanús jelekre. A Kék Iskolából ellopott táskában egyébként a tanárnő mobiltelefonja is benne volt. A pedagógus küldött "magának" egy sms-t, kérve, hogy legalább az iratait szolgáltassák vissza. Másnap egy csomagról érkezett értesítés az iskolába a közeli postáról: a "becsületes elkövetők" visszaadták a tanárnő igazolványait.
