Főhajtás az áldozatok előtt
Az idei főhajtást a miniszterelnök kezdte: Gyurcsány Ferenc - előzetes bejelentés nélkül - már kora reggel megjelent a Terror Háza múzeumnál, és virágcsokrot helyezett el az emléktáblánál. A nap folyamán a miniszterelnök üzenetet tett közzé, mely szerint Magyarországnak szembe kell néznie a holokauszttal és a kommunizmussal. "Áldozat és áldozat között nincs különbség, mint ahogyan zsarnokság és zsarnokság között sincs: mindegy, hogy bal- vagy jobboldali eszme kisajátításából született-e meg" - olvasható az üzenetben.
Mádl Ferenc a Sándor-palotában fogadta a Gulág Áldozatainak Emlékét Megörökítő Alapítvány küldöttségét. Köszöntőjében kiemelte: sokkal tartozik a magyar társadalom a gulágot megjártaknak, és nagyon kevés, amit tett azért, hogy erkölcsi és anyagi elismerését kifejezze. A köztársasági elnök a Terror Háza múzeumban megnyitotta a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolt magyaroknak emléket állító időszaki kiállítást. "Szerencsénkre ma olyan körülmények között élünk, hogy nem bűn az emlékezés, nem bűn a megrendülés" - mondta. A magyar történelem legsúlyosabb tragédiájának nevezte azt az időszakot, amikor nyolcszázezer politikai elítéltet vittek el málenkij robotra, amire mindig emlékezni kell. Szili Katalin a Terror Háza főigazgatójához, Schmidt Máriához címzett levelében azt írta: "talán igazat ad nekem, ha azt vélem: Ön és munkatársai úgy gondolják, a második világháború minden ártatlan magyar áldozata az egész nemzet vesztesége. Én is így gondolom, s ezért nem vehetünk részt az itt-ott divatozó számháborúban, amely az 1944-es zsidó deportálások, illetve a Szovjetunióba elhurcoltak áldozatainak összevetése körül zajlik". (A tömeg a szöveget kifütyülte.) Majd Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke emlékezett. Azt mondta: a múlt hatással van a jelenre és a jövőre, mindent meg kell tenni azért, hogy hasonló diktatúra soha többé ne lehessen.
Az MSZP-frakció a budapesti Honvéd téren a gulágokban elpusztultak emlékére helyezett el virágot. Közleményükben kegyelettel emlékeznek mindazokra, akiket akár a jobb-, akár a baloldali eszmékre hivatkozva sújtottak szenvedéssel a század diktatúrái. Szintén a Honvéd téren Karsai Péter MDF-es képviselő azt mondta: a XX. század nagy borzalmaira emlékező napok közül ez az a nap, amelyik a legkevésbé épült be a mai nemzedékek gondolkodásába. Utalt arra, hogy a naptárba iktatását is méltatlan vita előzte meg, és ma sem látszik, hogy a kommunizmus rémtetteinek elítélésében létrejött volna a közmegegyezés.