A metropolis hárommillió dollárt költ a tizenhárom tagú küldöttség vendéglátására, de maga az olimpia persze egy kicsit többe kerül. A 3,2 milliárd dolláros számla legnagyobb tétele egy vadonatúj, 1,4 milliárdba kerülő, zárható tetejű stadion lenne. A létesítmények X alakban helyezkednének el, középpontban az ENSZ-székházzal szemben, az East River partjára álmodott olimpiai faluval.

A külvárosai nélkül is nyolcmilliós New Yorkban akár holnap elkezdődhetne az olimpia, mégis, sokan ellenzik a vállalkozást. A szinte mindig hangyabolyhoz hasonlító Manhattanben így is megszokottak a dugók, és a bírálók attól tartanak, hogy nemcsak az olimpia három hetében, hanem az építkezések, felújítások miatt előtte már évekkel "lakhatatlanná" válik a város. A USA Today című napilap egyik publicistája szerint New Yorknak nincs szüksége közlekedési káoszra, zajos építkezésekre, arra, hogy az egészségügytől és az oktatástól elvett pénzeken a megrendeléseket elnyerő milliomosok gazdagodjanak tovább.

Az olimpiai pályázók közül már korábban kiesett a hatmilliós Rio de Janeiro. A brazil városban az infrastrukturális beruházásokkal együtt csaknem ötmilliárd dollárra lett volna szükség a rendezéshez. A legnagyobb baj azonban nem ez volt, hanem a nyomornegyedekből, a híres-hírhedt favelákból már az elegáns városrészekre is átterjedő erőszak, a bűnözés. A kábítószer-kereskedő és rablóbandák már rendőrőrsökre, bevásárlóközpontokra és hotelekre is rátámadtak.

Rio mellesleg a népességét tekintve a világon nyolcadik, és az amerikai kontinensen második Sao Paulo előtt nyerte el a brazíliai pályázat jogát. Utóbbi 10,4 millió saját lakosához a külvárosokban még 7-8 millió jön. Sao Paulo tízmilliárd dolláros fejlesztési tervbe fogott, ehhez jött volna még 1,2 milliárd az építkezésekre és másfél milliárd a lebonyolításra.

A latin-amerikai pályázók előtt azonban alighanem ott lebeg Mexikóváros példája. A jelenleg 8,6 millió lakosú város 1968-ban rendezett olimpiát, ám gondjait sem az akkori létesítmények, sem az azóta épült metró, sem a gépkocsiforgalom korlátozása nem oldotta meg. A világ legzsúfoltabb és legszenynyezettebb levegőjű városába ma is naponta 1100 új lakos érkezik, amivel a fejlesztések képtelenek lépést tartani.

Washington, 2005. február

Utcakép Rio de Janeiró Rocinha külvárosából