Eltitkolt múlt hangszalagokon
Senki sem hiszi el nekem, hogy a történelmi személyiséget láttam benne. Úgy vélem, a történetem hihetetlen az embereknek - panaszkodott Doug Wead, miután kiderült, hogy nemcsak a Fehér Ház, de gyakorlatilag a teljes Republikánus Párt és a politikai jobboldalon aktív egyházak is ellene fordultak. A Bush család régi barátja, George H. W. Bush elnök volt vallási tanácsadója egy héttel ezelőtt hozta nyilvánosságra, hogy 1998 és 2000 között magnóra vette az elnökjelöltségre pályázó texasi kormányzóval, George W. Bushsal folytatott telefonbeszélgetéseit. A felvételekről az érintett sem tudott. Egyik szóvivője, anélkül hogy kétségbe vonta volna a szalagok eredetiségét, annyit mondott, hogy Bush annak idején "kötetlenül beszélgetett valakivel, akit barátnak hitt".
Wead volt tiszteletes, könyvíró és vallási szónok. Állítása szerint a felvételeket azért készítette, mert azt hitte, hogy könyvírásra kérik fel a Bush-kampánytól, továbbá dokumentálni akarta, ha bármilyen megbízást kap. A beszélgetések során többször ajánlkozott összekötőnek az egyházak felé, de a felajánlkozást Bush udvariasan visszautasította. A sztori napvilágra kerülése "véletlenül" egybeesett az elnökök gyermekkoráról írott legújabb könyvének piacra kerülésével, Wead azonban tagadta, hogy anyagi hasznot húzna a nyilvánosságból.
Az ügy azt követően pattant ki, hogy Wead a The New York Times újságírójával beszélgetve elejtett egy megjegyzést, majd a követő kérdésekre beismerte a szalagok létezését, és lejátszotta azok egy részét a riporternek. A jobbról és vallási körökből érkező negatív visszhangra reagálva jótékony célra ajánlotta fel az új könyve eladásából befolyó pénzt, de a gesztus elkésett: aligha kap újabb meghívásokat hitszónoklatokra.
A felvételek ritka bepillantást engednek Bush igazi gondolkodásmódjába. A későbbi elnök például nyíltan mérlegelte a keresztény szervezetekkel fenntartott kapcsolatainak előnyeit és hátrányait. Azt is elmondta, bár ellenzi az egyneműek házasságát, nem hajlandó a homoszexuálisok szidalmazására. Bush aggódott a múltjáról keringő pletykák miatt. Azt mondta, hogy legfeljebb "vadulással" vádolhatják. Nyíltan nem ismerte be, de nem is tagadta, hogy kipróbálta volna a marihuánát, sőt a sokkal keményebb kábítószernek tekintett kokaint is. - Nem fogok válaszolni a marihuánakérdésre. Tudod miért? Azért, mert nem akarom, hogy a kissrácok kipróbálják azt, amit én - jelentette ki. A kokaint illetően úgy fogalmazott, hogy "semmit sem cáfoltam".
Bush a tucatnyi beszélgetés egyikében azon morfondírozik, hogy egyedül van az egész világgal szemben. - Az a jó hír, hogy a világ is az én oldalamon áll. Legalábbis több mint a fele - bonyolódott bele a gondolatba. A beszélgetések egy része a kampánystratégiával és Bush pártbeli vetélytársaival foglalkozik. A felvételek készítője csak azokat a szalagokat tartotta vissza, amelyeken ismétlések hangzanak el, vagy kizárólag személyes jellegűek.
Wead azt nyilatkozta, hogy a felvételeket el akarja juttatni az elnökhöz. Korábban kijelentette, hogy azt szerette volna, ha a szalagokat csak az ő halála után hozzák nyilvánosságra. - Azt hiszem, hogy szeretik vagy sem, hatalmas történelmi alak lesz. Ha Churchillel vagy Gandhival beszéltem volna telefonon, őket is felvettem volna.