A szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. sajtószóvivője, Tóth Szeles István a Vetőmag Szövetség és Terméktanács információira hivatkozva arról tájékoztatta tudósítónkat: turistaforgalomban, viszonylag kicsi tételben - többnyire multinacionális vetőmag-termeltető cégek csomagolóanyagaiban - hozzák be az országba a szaporítóanyagot. A szóvivő azt mondta: mivel a kukorica szélporozta növény, akármilyen kis területen vetik is el a génmódosított vetőmagot, a szél a környékén található törvényesen termelt kukoricát is beporozza, így fertőző gócok alakulnak ki, és egyre nagyobb körzetben terjed el a genetikai szennyezés. Aki génmódosított vetőmagot vet, az megsérti a magyar törvényeket, kárt okozhat a parcellája közelében lévő földek használóinak. Áruja - és a környezetében termelt is - végső soron törvényesen eladhatatlan lesz.

Az Európai Bizottság tavaly a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) nyomására ugyan engedélyezte, hogy mintegy húsz génmódosított kukoricafajtát felvegyenek az EU fajtalistájára, ezeket azonban csak azokban az országokban szabad forgalmazni, amelyek nem vezettek be védzáradékot - mondta Tóth Szeles István. Magyarország az idén január20-án időkorlát nélkül felfüggesztette a génkezelt vetőmagok forgalmazását és a termesztésben való felhasználását. Európában ugyanis változatlanul erősek a fenntartások a génmódosított növényekkel kapcsolatban, ezért az ilyen áru nem piacképes az unió országaiban. A magyar Vetőmag Szövetség és Terméktanács részéről mindez nem jelent állásfoglalást abban a kérdésben, hogy az ilyen növények károsítják-e az emberi vagy az állati szervezetet - jegyezte meg a szóvivő. A döntéshozók pusztán azt szeretnék elkerülni, hogy összekeveredjen a génkezelt és a nem génkezelt kukorica, mert ha ez megtörténik, akkor azzal a veszéllyel kell számolni, hogy a genetikai szennyezésre hivatkozva a nem génkezelt magyar kukorica is eladhatatlanná válik.