Nemzeti szórakoztatásfejlesztési terv
Elsőként az Etyeken épülő, Demján Sándor és Andy Vajna nevével fémjelzett hollywoodi színvonalúra tervezett filmstúdióra gondolhattunk, vagy arra a beruházásra, amelyet egy Győr-Moson-Sopron megyei kistelepülésen szerveznek, afféle Las Vegas-i hangulatot odavarázsolva. Valóban, ezek a beruházások is részesülhetnek a szórakoztatóipar várhatóan ezermilliárdos fejlesztési forrásaiból, de a válasz korántsem ennyire egyszerű. És nemcsak azért, mert ezek alapvetően magánberuházások. Batiz András kormányszóvivő akkor, amikor ezzel a kérdéssel megkerestük, azt válaszolta: beszédében a miniszterelnök a második nemzeti fejlesztési terv lehetséges prioritásait nevezte meg. A program részleteiről azonban - kimunkált terv híján - egyelőre nem lehet beszélni. Arra a kérdésünkre, vajon idővel kaphat-e olyan kulturális és szórakoztatóipari szegmens állami támogatást, amely eddig esetleg kimaradt ebből a körből, a kormányszóvivő nem tudott érdemi választ adni.
Okozott ez a kérdés némi gondot Baráth Etelének is, aki egy, a második nemzeti fejlesztési tervről tartott tegnapi sajtótájékoztatón némi töprengés után kérdésünkre azt mondta: ez a kérdés valójában Kóka János gazdasági miniszterhez tartozik.
A képet az uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter azonban némiképp árnyalta azzal: természetesen nem játékbarlangokat és klubokat akarnak nyitni, hanem sokkal inkább a minőségi kultúra fejlesztésére, terjesztésére helyeznék a hangsúlyt, hogy így tegyék vonzóbbá az országot a turisták számára. A miniszter ennek a stratégiának a részeként említette a nemrégiben megnyílt hangversenyközpontot is, s hozzátette: a zene mellett ebbe a kategóriába tartozik a filmipar is.
A szórakoztatóiparra mint fejlesztési csomópontra vonatkozó kérdésünk megválaszolását Kóka János gazdasági miniszter ironikus megjegyzéssel indította. Mint mondta, vannak kimutatások arról, hogy a filmezés kedvező hatással van a hajléktalanok helyzetére, hiszen a forgatásokon a tömegjeleneteknél elég sok homeless statisztál.
Volt persze ennél komolyabban vehető válasza is. Ez az volt, hogy az audiovizuális területen nyújtott kedvezmények Magyarországra csábíthatják a filmkészítőket, a magyar cégek bedolgozhatnak a szórakoztatóiparba, és alig ismert az is, hogy szinte minden játékszoftver fejlesztésében részt vesznek magyarok.
Kóka János arra is felhívta a figyelmet, hogy a hét pont mindössze csak javaslat, azok természetesen változhatnak a nemzeti fejlesztési tervről megkezdett tárgyalásokon.