Az iraki háború előtt az európai ellenzék attól akarta visszatartani az amerikai "hiperhatalmat", hogy lábbal tiporja a nemzetközi normákat. Ez a hozzáállás most megváltozott, amint az George Bush amerikai elnök európai látogatásán is kitűnt - állapítja meg a cikkíró. Az Irakban lekötött Amerikáról már nem feltételezik, hogy újabb katonai fellépésre szánja el magát. Így hát az európaiak nagylelkűek, de magabiztosak voltak, ami azt tükrözte, milyen messzire került Amerika a "hiperhatalmi" státuszától, amelynek fogalmát Hubert Védrine volt francia külügyminiszter alkotta meg róla.

Az európaiak egyre egységesebbek az amerikai álláspontokkal szemben, és egyre bátrabban járják saját útjukat olyan ügyekben, mint Irán vagy Kína esete. Francois Heisbourg, a párizsi Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Alapítványának az igazgatója az, aki a cikkben Amerika és Európa "a la carte" partnerségéről beszélt. Bizonyos kérdésekben a két fél együtt tud működni, másokban nem, és vannak ügyek, amelyekben megpróbálnak közös nevezőre jutni. Heisbourg szerint ez már egy új világ. "A küldetés határozza meg a koalíciót" - tette hozzá, Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter korábbi szavait visszhangozva.

Az iraki háború okozta megosztottság Európán belül is mozgásokat indított el. A háború leghangosabb ellenzői, így a franciák visszafogottabbak lettek, míg a britek, akik azzal érveltek, hogy nincs más választás, mint felsorakozni Amerika mögé, most ismét közeledtek Európa többi részéhez. A középen lévők, mint Németország, erőteljesebben hangsúlyozzák európaiságukat.

Philip H. Gordon, a washingtoni Brookings Intézet európai tanulmányokért felelős igazgatója elmondta, hogy az európaiakat nyugtalanság fogta el, amikor a Bush-kormány 2001-ben hatalomra került, és egyoldalú lépések sorát tette a kiotói egyezmény elutasításától a nemzetközi büntető törvényszék ellenzéséig. "Az európaiak aggódtak, hogy Amerikának igaza lehet, és valóban nincs szüksége rájuk. Azt mondták, kételkednek abban, hogy Amerika ilyen erős lenne, de aggódtak, hogy esetleg tényleg ilyen erős. Most látják, hogy mégsem az" - idézi a kutatót a The Washington Post.

(MTI)