A Szegedi Tudományegyetemen olyan nanorészecskéket - egy nanométer a milliméter milliomod része - állítanak elő különböző fém-oxidokból, amelyek napfény hatására a közvetlen környezetükben lévő, környezetre káros - vagy esztétikai szempontból nem kívánatos - szerves anyagokat néhány óra alatt lebontják. Ezt az eljárást Japánban már alkalmazzák, főleg üvegfelületek tisztítására. A szigetországiak titán-dioxiddal dolgoznak, a magyarok viszont cinkkel, ónnal, volfrámmal és vanádiummal. A szegedi kutatókat a nemzetközi folyóiratokban megjelent publikációik ismeretében a főleg alkalmazott kutatásokkal foglalkozó német Fraunhofer Intézet kérte fel új típusú, úgynevezett reaktív nanorészecskék kifejlesztésére - tájékoztatta lapunkat Dékány Imre, a szegedi egyetem professzora.

Ezek a reaktív nanorészecskék különböző felületeken - fémen, üvegen, kerámián, festett felületeken - fejtik ki "öntisztító" hatásukat.

A módszer a környezetvédelemben alkalmas a talaj, a víz és a levegő tisztítására is. Épületek falára felkenve ezeket az anyagokat, a rájuk festett graffitik is gyorsan lebomlanak. Az alapkutatást először az OTKA, az MTA majd a NATO Tudomány a Békéért programjának támogatásával már 1998-ban elindították. (A helyi eredmények láttán a németek két éven át ötvenmillió forinttal segítik a Tisza-parti kutatásokat.)

A talajtisztítást a szegediek szabadalma alapján már kisebb hazai cégek próbálják megvalósítani. A Mol Rt. algyői telepein az olajos talajok tisztítására 2000-ben már sikeres kísérleteket végeztek. A HM is támogatta a kutatásokat a katonaságnál a tisztább környezet érdekében.

A jelenlegi kutatási program a német kutatóintézettel közösen folytatódik. Ennek keretében a német partner a fiatal kutatóknak Szegeden több évre kínál munkalehetőséget, és a kutatásokhoz műszertámogatást is ad.