Nem szerepeltek éppen fényesen a most maturáló középiskolások a tavalyi próbaérettségiken. Magyarból a diákok hat, történelemből egy, matematikából másfél, idegen nyelvekből pedig kevesebb mint egy százaléka megbukott volna, ha valódi vizsgáról lett volna szó. (Az akkor még 11.-es diákok mindegyike kipróbálhatta magát, és megírhatott egy tárgyból egy közép- vagy egy emelt szintű tesztvizsgát.) Tízszázalékos teljesítményt sem nyújtottak a dolgozatok megírásakor, ami pedig feltétlenül szükséges lesz majd májusban ahhoz, hogy az írásbeli után szóbelizhessenek is.

Az oktatási tárca szerint a próbaérettségizők nem vették eléggé komolyan a feladatokat, mert nem kaptak osztályzatot a dolgozatokra - sokan ki sem használták például a rendelkezésükre álló időt.

Tény azonban, hogy évente a diákok mintegy két százaléka megbukik az érettségin. Nem árt tehát tudni, mi az a minimális követelmény, amivel már legalább át lehet csúszni a vizsgán.

A kétszintű érettségin a diákok az írásbeli és a szóbeli vizsgán nyújtott teljesítményükre nem külön-külön osztályzatokat, hanem pontokat kapnak, amelyek összege alapján a végén meghatározzák érettségi érdemjegyeiket. Ha a vizsga több részből áll, a diákoknak minden vizsgarészből legalább tíz százalékot kell teljesíteniük az elégségeshez. Hiába írt tehát valaki kiváló írásbeli vizsgát, ha a szóbelin egy kukkot sem tud, azaz nem éri el a tízszázalékos minimumot, megbukik a matúrán.

A középszintű matematikaérettségi annyiban különbözik a többitől, hogy nincsen szóbeli. Ha a diák húsz százalék alatt teljesít az írásbelin - de legalább tíz százalékot elért -, szóbeli vizsgával javíthat eredményén. Ha tíz százalékot sem produkált az írásbelin, akkor megbukott.

Az idegen nyelvi érettségire is különleges szabályok vonatkoznak. Az emelt szintű vizsga öt részből áll: olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség és beszédkészség. Itt mind az öt vizsgarészből külön-külön el kell érni a tíz százalékot ahhoz, hogy az érettségiző legalább kettest kapjon bizonyítványába. A középszintű idegen nyelvi érettségi két részből - írásbeliből és szóbeliből - áll, a vizsgázónak a két vizsgarész mindegyikéből legalább tíz-tíz százalékot kell elérnie ahhoz, hogy ne bukjon meg. Az írásbeli vizsgarész ugyan négy összetevőből áll - olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség -, ezek azonban nem számítanak vizsgarészeknek, így a tízszázalékos szabály külön-külön nem vonatkozik rájuk.

Aki túljutott az írásbelin, még elakadhat a szóbelin. Ha a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az érettségi elnöknek egy alkalommal póttételt kell húzatnia vele, és a szóbeli vizsga minősítését a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani: az elért pontszámot meg kell felezni, majd egész pontszámra felkerekíteni, a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámolni.

Aki e kritériumokat sem tudta teljesíteni, és megbukott a vizsgán, annak az egészet - tehát a szóbelit is és az írásbelit is - meg kell ismételnie. Ezt a következő vizsgaidőszakban (most legközelebb szeptemberben) az úgynevezett javítóvizsgával teheti meg.

nol w www.nol.hu/erettsegi

Pótkérdés