Beváltak a korábbi előrejelzések: Magyarország a külföldiek számára egyre vonzóbb célországgá válik. Tavaly letelepedési engedéllyel 110 ezren, tartózkodási engedéllyel negyvenezren, tartózkodási vízummal pedig további 48 ezren éltek nálunk - közölte tegnap a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala. A külföldiek döntően magyar nemzetiségűek, a legtöbben román, szerb, ukrán állampolgárok. Elsősorban munkát keresnek. Emellett az Európai Gazdasági Térségből (az EU tagállamai, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia) további tízezren élnek ideiglenesen nálunk. Végh Zsuzsanna főigazgató elmondta: az előző évinél 15 százalékkal több tartózkodási vízumot adtak ki, és ennyivel nőtt a letelepedési kérelmek száma is, míg tíz százalékkal többen igényeltek tartózkodási engedélyt. A főigazgató kiemelte: az esetek döntő többségében teljesítik a kérelemben foglaltakat, és az elutasítások aránya csak a tartózkodási engedélyeknél haladja meg a tíz százalékot. A magyar állampolgárság iránt is nagyobb érdeklődés mutatkozott: 2003-hoz képest 15 százalékkal nőtt a beadványok száma.

Néhány éve még úgy tűnt: viszonylag nagyszámú menekült fogadására kell felkészülni, ezzel szemben tavaly harmadával kevesebben érkeztek. Így a 2002-ben regisztrált 6400-zal szemben tavaly már csupán 1600-an kértek menekültstátust.

Egész Európában hasonló a tendencia, másutt azonban a csökkenés üteme mérsékeltebb - mondta Végh Zsuzsanna. Így Ausztriában harmincezer, Szlovákiában 11 ezer menekült ügyében jártak el. Ennek egyik oka a főigazgató szerint az lehet, hogy a magyar határőrségnél végrehajtott fejlesztések hatására az embercsempészek kevésbé kockázatos útvonalakat keresnek. A legtöbben egyébként grúzok, törökök, illetve szerb állampolgárok.

Az uniós csatlakozás óta Magyarországnak vissza kell fogadnia azokat a menedékkérőket, akik itt léptek első alkalommal a közösség területére. Tavaly négyszáz esetben érkezett ilyen megkeresés, de csak háromszáz menekültet adtak át - a többinek nyoma veszett. Egyébként változatlanul gyakori, hogy a kérelmezők nem várják meg a menekültügyi eljárás végét, hanem útra kelnek Nyugat-Európa felé. Még az is előfordult, hogy valakit előbb Ausztriából, majd Svédországból küldtek vissza. Néhány esetben a magyar hatóságok is találkoztak olyan külföldivel, aki valamelyik EU-tagállamból jött, de azt a menekültet, aki Görögországot is megjárta már, nem tudták visszatoloncolni, mert eltűnt.

Csökkenő mértékben, de még gondot jelentenek a szabálytalanul itt tartózkodó külföldiek. Végh Zsuzsanna közölte: 570 embert idegenrendészeti őrizetbe vettek, több mint nyolcszázat kitoloncoltak, 4200-at kiutasítottak.