A múlt elfelejtve, irány a jövő
Iráni atomfegyverek. George W. Bush és Gerhard Schröder abban ugyan egyetértett: meg kell akadályozni, hogy Teherán nukleáris fegyverhez jusson, de a módszerek tekintetében már vannak eltérések. Az amerikai elnök ugyan köszönetet mondott a német kancellárnak, amiért európai kollégáival diplomáciai úton igyekeznek nyomást gyakorolni Teheránra, és ehhez az erőfeszítéshez Washington is hajlandó hozzájárulni, de a katonai megoldást továbbra sem zárják ki. Németország ezt elutasítja. A békülékeny hangulatban levő Bush így főképp azt hangoztatta: Irán egyelőre nem Irak, a tárgyalásos opció természetesen még mindig nyitva van.
Irak. Ami a fagyos kétoldalú viszonyhoz vezető iraki nézeteltéréseket illeti, a múltról ezúttal kevesebb szó esett. Bush és Schröder inkább arról beszélt, hogy a jövőben hogyan próbálják közösen elősegíteni az iraki újjáépítést. Korábban amerikai részről többször is kevesellték a német hozzájárulást, de látványos változásokra a jövőben sem szabad számítani. Németország kiveszi a részét az iraki biztonsági erők kiképzéséből, és Washington kénytelen megértéssel fogadni, hogy mindezt nem Irakban, hanem az Egyesült Arab Emírségekben és olykor odahaza, Németországban teszi. Sem német civilek, sem katonák Irakba küldéséről nem lehet szó.
Kiotó. A Németország és az Egyesült Államok közti egyik legkomolyabb vitát jelenleg a kiotói megállapodás okozza. A globális felmelegedés elleni küzdelemben a résztvevő országok vállalták, hogy 2012-ig 21 százalékkal csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást. Az egyik legnagyobb levegőszennyezőnek számító Egyesült Államok továbbra sem hajlandó ratifikálni a nemzetközi egyezményt, de Bush "további együttműködést" ígért.
NATO-reform. Jóindulatúan nyilatkozott ugyanakkor Schröder kancellár február eleji, NATO-reformmal kapcsolatos javaslatáról: a müncheni biztonságpolitikai fórumon a Schröder nevében felszólaló Peter Struck védelmi miniszter azt kifogásolta, hogy a NATO már nem a transzatlanti stratégiai párbeszéd helyszíne. A szervezetre ráférne a strukturális reform, ennek kidolgozására szakértői csoportot kellene felkérni - javasolta a német kancellár, akinek a felvetését amerikai körökben meglehetősen szkeptikusan fogadták. Az amerikai delegáció álláspontja kevéssel az európai látogatás előtt megváltozott, Bush most már úgy értelmezi a javaslatot, hogy Schröder ezzel is a NATO-t szeretné erősíteni, ami természetesen Amerika érdeke is. Azt azonban mindig hozzáteszi, hogy a katonai szövetség így is a történelem egyik legsikeresebb szervezete.
A vitás kérdések ellenére a mindössze 11 órás Bush-látogatás tele volt békülékeny gesztusokkal. Mainz városa eleve kellemes emlékeket idéz: 1989-ben itt mondta el emlékezetes beszédét az idősebb Bush elnök Európa és Németország küszöbönálló egyesüléséről. A kancellár pohárköszöntőjében emlékeztetett is rá, hogy az Egyesült Államok támogatása nélkül nem lett volna egységes Németország. A találkozó kezdetén egyébként a két politikus tíz német, illetve amerikai katonát üdvözölt, akik az afganisztáni béketeremtő misszióban teljesítettek szolgálatot. Ezzel is azt hangsúlyozták, hogy az iraki viták ellenére van olyan külföldi misszió, amelyben a két ország katonái együtt vesznek részt.
Az amerikai elnök és felesége a tárgyalások és a közös ebéd után felkereste a mainzi Gutenberg Múzeumot, majd látogatást tett a kontinens legnagyobb amerikai katonai támaszpontján, Wiesbadenben (innen indulnak az amerikai csapatok Irakba is - A tud. megj.) Bush elnök este továbbutazott Pozsonyba, ahol ma Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozik.
Ostromzár mosolyoffenzíva helyett
Mainz, Frankfurt és Wiesbaden környékén a Bush-látogatás miatt soha nem látott biztonsági intézkedéseket léptettek életbe. A frankfurti nemzetközi repülőtéren 90 járatot töröltek, lezárták az autópályákat, a Rajnán leállították a hajóforgalmat. A tárgyalások helyszínéül szolgáló mainzi kastély környékén már tegnapelőtt is több volt a rendőr, mint a helyi polgár. A belvárosban lakókat arra kérték, hogy még az ablakot se nyissák ki, különben számíthatnak rá, hogy a biztonságiak azonnal ellepik a lakást. Lehúzták a rolót az üzletek, elszállították a parkoló autókat, a csatornákból minduntalan robbanószerkezetek után kutató tűzszerészek bukkantak elő, és a háztetőkön pedig mesterlövészek foglaltak tüzelőállást.
Az autópályák teljes lezárása mellett korlátozták a vonat- és metróközlekedést is, így több iskola kénytelen volt szünetet hirdetni. Leállították a termelést a rüsselsheimi Opel-műveknél is, mondván, a munkatársak úgyse tudják megközelíteni a munkahelyüket. Az érintett városokban közel tizenötezer rendőr teljesített szolgálatot. A televízióban nyilatkozó mainziak közül többen értetlenségüknek adtak hangot, hogy egy 11 órás villámvizit kedvéért miért kell teljesen megbénítani az életet. Mások a biztonsági intézkedések költségeit firtatták.
Egy friss felmérés szerint igencsak elkelne egy amerikai mosolyoffenzíva, mert a németek körében ma még Putyin orosz elnök is népszerűbb, mint az ifjabb Bush. A valóságos ostromzár ellenére egyébként a Bush ellenes tiltakozó megmozdulást részben szervező Greenpeace két hajójának sikerült feljutnia a Rajnán, de még időben kihalászták őket. Mainzban a hírügynökségek szerint közel hatezren - antiglobalisták és környezetvédők - tiltakoztak a Bush-látogatás ellen, a biztonsági kordonok miatt persze több kilométeres távolságban a kastélytól.
A Bush-látogatással kapcsolatos légtér-korlátozás miatt késett a Malév tegnap délelőtti frankfurti járata is. (I. E.)
