Ennek érdekében a jelenlegi 21 hónapról egy, esetleg fél évre módosítanák azt a határidőt, amit a belügyminiszternek szabtak az állampolgársági kérelemnek a köztársasági elnökhöz történő továbbítására. A kedvezményes honosítást azonban továbbra is csak azok kezdeményezhetnék, akiknek a felmenői között volt magyar állampolgár, akik nálunk kívánnak letelepedni, és legalább hat hónap óta folyamatosan Magyarországon tartózkodnak. Az ugyancsak minősített többséget igénylő idegenrendészeti törvény korrekciójával pedig öt évig érvényes speciális nemzeti vízumot vezetnének be, és többen válnának jogosulttá a tartózkodási engedélyre családegyesítési célból.

Az igazgatási folyamatok egyszerűsítése nem igényel törvénymódosítást, de jelentősen csökkentheti a honosítást kérők terheit - emelte ki Avarkeszi. A tervek között szerepel például az egyablakos ügyintézés általánossá tétele - ezzel elérhetnék azt is, hogy a kérelmezőktől ugyanazokat a dokumentumokat ne kelljen többször is bekérni -, illetve egyes díjak és illetékek mérséklése. A kormánymegbízott szerint bizonyosan csökkenteni kell az állampolgársági vizsga ma 28 ezer forintos díját. Avarkeszi ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: tarthatatlan, hogy egy négytagú család honosításának teljes költsége - a különféle illetékekkel és az egészségügyi szűrővizsgálat díjaival együtt - ma kétszázezer forint körül alakul. A kormánymegbízott egyébként javasolni fogja azt is, hogy szűkítsék a vizsgára kötelezettek körét, s például azokat, akik a határon túl, de magyar nyelven érettségiztek, mentesítsék a vizsga alól.

Az ötpontos nemzetpolitikai stratégia részeként megfogalmazott törvénymódosítási javaslatokat már eljuttatták a határon túli magyar szervezetek képviselőihez, valamint a parlamenti frakciókhoz is - közölte Avarkeszi. A tervezetekről várhatóan a jövő héten négypárti egyeztetés kezdődik, és ha sikerül az ellenzékkel - és a határon túli magyarság képviselőivel - megegyezésre jutni, a kormánymegbízott szerint az új szabályok jövő januárban hatályba is léphetnének.