A tanácskozáson Molnár József erdőszentgyörgyi küldött kijelentette: miközben "Németországot németek vezetik, Lengyelországot lengyelek, Szlovákiát szlovákok, Magyarország az egyetlen, amely lassan második Izraellé válik, s nincs kiút!" Az esetet kezdetben az SZNT vezetői próbálták eltussolni. Árus Zsolt, az SZNT alelnöke kijelentette: Molnár azt állította, hogy a magyar kormányban zsidók vannak, de nem minősítette, hogy ez jó, avagy rossz, így az esetet incidensnek tekinteni nem lehet.

Az ügy nagy visszhangot váltott ki Erdélyben. Magyar személyiségek és politikusok egész sora foglalt állást a történtekről. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor, a bukaresti szenátus jogügyi bizottságának elnöke azt hiányolta, hogy Molnárt a jelen lévők közül senki nem utasította rendre, pedig felszólalása nyílt fajgyűlölő uszítást tartalmazott, s kimerítette az antiszemita propaganda fogalmát. A szenátor kijelentette: Molnár megállapításai nem jellemzőek az erdélyi magyar és a székely közösségre, azok pusztán "Magyarországról beszivárgott ordas gondolatok".

A romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács az ügyben eljárást indított. Asztalos Csaba RMDSZ-politikus, a tanács elnöke közölte: azt vizsgálják, hogy Molnár kijelentésére vonatkoztathatók-e a faj- és idegengyűlöletet, illetve fasiszta megnyilvánulásokat büntető 31/2002. sz. kormányrendelet előírásai. Ha a tanács a kijelentést kihágásnak minősíti, Molnárt 500 ezertől 20 millió lejig (1 Ft = 145 lej) terjedő pénzbírsággal sújthatják, ha azonban a büntetőjog körébe tartozónak véli, akkor a küldöttet fél évtől öt évig terjedő börtönre ítélhetik.

A hét végén Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes határozottan elítélte Molnár kijelentéseit. Leszögezte: az erdélyi magyarságnak egyértelműen el kell ítélnie az ilyen megnyilvánulásokat.

Az SZNT marosszéki szervezetének elnöksége szintén a hét végén foglalkozott a Molnár-üggyel. Megállapították: a február 12-én elhangzott beszédére Molnár József sem Erdőszentgyörgy lakosaitól, sem pedig az SZNT-től nem kapott felhatalmazást. Antiszemita kijelentéseiért a testület Molnárt elmarasztalta.

Molnár azzal védekezett, hogy az általa elmondottak magánvéleményét tükrözik, amelyért pedig nem büntethető.

Kulcsfontosságúak az erdélyi magyarság számára a következő évek, próbája annak, hogy képesek leszünk-e elősegíteni az erdélyi magyar társadalom átfogó modernizációját - jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök Marosvásárhelyen. A román kormány miniszterelnök-helyettese prioritásként az oktatási törvény módosítását említette, olyan formában, hogy a történelmet és a földrajzot a felsőbb osztályokban is lehessen magyarul tanítani. Fontos cél egyben a romániai magyar felsőoktatás minőségének emelése, a Bolognában meghirdetett európai egyetemi reform végrehajtása. Markó bejelentette: márciusban befejezik a kisebbségi törvény tervezetét, amely rendezi a kisebbségek jogállását, és megteremti a kulturális autonómia feltételeit. A gazdasági régiók átrajzolása azonban nehezebb feladat, mert ez ügyben "az EU vezetősége általában konzervatív álláspontra helyezkedik". Hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság nem fogadhatja el azt, hogy az észak-erdélyi autópálya tervét a kormány törölje prioritásainak sorából. Közölte: az RMDSZ nem bízik abban, hogy hamarosan beindulhat a magyar kormány által finanszírozott erdélyi magyar kereskedelmi televízió. Ezt a Román Televízió kolozsvári stúdiójából sugárzott napi többórás magyar műsorral, illetve a marosvásárhelyi állami tévéstúdió beindításával pótolnák.